Jézus egyszer hajóba szállt, átkelt a Genezáreti-tavon, és az ő városába, Kafarnaumba érkezett. Ott egy bénát hoztak eléje hordágyon. Hitük láttára Jézus így szólt a bénához: „Bízzál fiam! Bocsánatot nyernek bűneid!” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Ez káromkodik.” Jézus belelátott gondolataikba, és szemükre vetette: „Miért gondoltok rosszat szívetekben? Mi könnyebb, ha azt mondom: Bocsánatot nyernek bűneid!, vagy ha azt mondom: Kelj föl, és járj!? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnök megbocsátására!” A bénához fordulva folytatta: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!” Az ember fölkelt és hazament. Ennek láttára félelem fogta el a tömeget, és dicsőíteni kezdték Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.
Mt 9,1-8
Elmélkedés:
A béna meggyógyításának történetébe Máté evangélista nagyon ügyesen szövi bele a bűnbocsánatról szóló tanítást. A történetet tehát úgy érdemes olvasnunk, hogy mindkét szálat, azaz a testi és a lelki gyógyítást is figyelemmel kísérjük. Jézus számtalan csodát tett tanító útja során, és sokféle betegségből meggyógyította az embereket. Isteni hatalmáról és természetfeletti erejéről tanúskodnak ezek a gyógyulások.
A bűnbocsánat szentségében szintén Isten hatalmának, pontosabban irgalmának köszönhetően részesülünk. Az irgalmas Isten ugyanis képes eltörölni minden bűnünket, s új életet kezdhetünk vele. Igen, a szentgyónásban arról van szó, hogy a természetfeletti világ, az isteni kegyelem beavatkozik emberi életünkbe, hogy minket felemeljen. Ennek szép példája a béna esete, aki teljesen magatehetetlen, csak barátai segítségével kerülhet Jézus közelébe, de az isteni közbeavatkozásnak köszönhetően meggyógyul, s ennek bizonyítéka, hogy a saját lábán távozhat.
A csoda megtörténte után a meggyógyult béna hazamegy. Minden bűnbánat és megtérés valójában hazamenetel, olyan, mint a tékozló fiúé, aki szintén hazatért atyjához. A bűnbánatot hirdető Jézus ma hozzánk fordul: Hol jársz? Felismered-e bénaságodat és beismered-e bűnösségedet? Indulj el haza!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Irgalmas Jézus! Bűnbánó szívvel lépünk eléd. Levetjük magunkról a hiúság, a kevélység, az önelégültség, az önzés és a szeretetlenség ruháját. Kérünk, add ránk a lelki megtisztulás új ruháját! A szentgyónásban újra és újra megtapasztaljuk, hogy megbocsátasz nekünk. Bár mi méltatlannak tartjuk magunkat, te mégis méltónak találsz minket arra, hogy felemelj bűneinkből. Segíts minket, hogy mi irgalmas szívvel forduljunk embertársaink felé és mindig tudjunk tiszta szívből megbocsátani! Taníts minket nagylelkűségre!