Category: Magyar Hírek
Ferenc pápa a Hősök terén mutat be szentmisét
Ferenc pápa a Hősök terén mutat be szentmisét – Mi is az a Statio Orbis?
A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró, a Hősök terén bemutatandó Statio Orbis szentmiséről Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora írását adjuk közre.
A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) Titkársága május 13-án sajtótájékoztató keretében bemutatta a kongresszus programját. Az egyhetes ünnepségsorozatban mindennap lesznek szentmisék, szentségimádások és katekézisek. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy „a NEK csúcspontja a Statio Orbis szentmise lesz”, Ferenc pápa főcelebrálásával.
A kongresszus záróeseményét hivatalosan, latin kifejezéssel „statio orbis”-nak (a földkerekség stációjának) is szoktuk nevezni, azt jelezve, hogy a szentmise végén innen adjuk tovább a következő stációnak, állomásnak, a következő városnak a rendezés „stafétabotját”.
Az 1960-as müncheni kongresszus óta nevezzük így a befejező szentmisét, Josef Jungmann – a nagy osztrák liturgikus – javaslatára, a hagyományos római stációs liturgia nyomán.
A stációs liturgia lényege az volt, hogy a pápa a nagyböjti időszak vasárnapjain szentmisét mondott valamely kiemelkedően fontos templomban, hogy így látható módon is megjelenítse a püspök, a papok és a hívő nép egységét. Ez a „statio urbis”-nak nevezett szokás lett a mintája a „Statio Orbis” megvalósításának. Ahogyan annak idején Róma keresztényei egybegyűltek az Eucharisztia ünneplésére, ugyanúgy a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok is az Egyház egységének megjelenítői, az egész világegyház szintjén. Minden eucharisztikus világkongresszuson a világ minden országából egybegyűlt Egyház az Eucharisztia ünneplésében, a szentmisében éli meg az eucharisztikus kongresszus csúcspontját. Ezért
a II. vatikáni zsinat utáni időszakban a kongresszusokon a központi esemény már nem a záró ünnepélyes körmenet, hanem az Eucharisztia közös ünneplése.
Az eucharisztikus kongresszusok rendjét meghatározó római szabályzat szerint „az eucharisztikus kongresszusokat úgy kell tekintenünk, mint valamely »állomás«-t, melyre valamely közösség az egész helyi egyházat, vagy valamely helyi egyház a vidék vagy nemzet többi egyházait, vagy a földkerekség valamennyi egyházát meghívja, hogy az Eucharisztia szent titkát bizonyos szempontból együtt jobban megismerjék, a szeretet és az egység kötelékében nyilvánosan tiszteljék” (De sacra communione et cultu mysterii eucharistici extra Missam, 109.p.).
Szerző: Dolhai Lajos
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Észak-Amerikában élő magyar közösségeket látogat Cserháti Ferenc püspök
Észak-Amerikában élő magyar közösségeket látogat Cserháti Ferenc püspök
KÜLHONI – 2019. június 15., szombat | 13:27
Cserháti Ferenc, a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök június 8-án, szombaton kezdte meg lelkipásztori útját Észak-Amerikában.
Cserháti Ferenc június 8-án, pünkösdvasárnap délelőtt főpapi szentmise keretében a bérmálás szentségét szolgáltatta ki a torontói Árpád-házi Szent Erzsébet magyar templomban. Pünkösdhétfőn felkereste Miklósházy Attila püspök sírját, aki az elmúlt év végén hunyt el. Ezt követően pedig találkozott a hamiltoni magyar hívekkel, akikkel megbeszélést folytatott a Szent István-plébánia ügyében.
A segédpüspök június 10. és 12. között részt vett a Kanadai Magyar Papi Egység (KMPE) konferenciáján az Ontario állambeli Ancasterben. Ismét a lelkigyakorlatos központ adott helyet a rendezvénynek, amelyet 12. alkalommal szervezett meg Kiss G. Barnabás ferences, a KMPE elnöke.
A bemutatkozások és lelkipásztori beszámolók érdekessége volt, hogy nemcsak Kanadából és az USA-ból voltak jelen lelkipásztorok, hanem Ausztráliából és Taiwanból is. Hárman először vettek részt a KMPE gyűlésén. Azok, akik nem tudtak részt venni a konferencián, azok írásos beszámolót küldtek.
Június 11-én, Szent Barnabás apostol ünnepén a nap csúcsa a koncelebrált szentmise volt, amelyen megemlékeztek az elmúlt esztendőben elhunyt magyar lelkipásztorokról. A homíliában Kiss G. Barnabás így elmélkedett: Barnabás apostol – már a nevében is – példát ad nekünk arra, hogy mi lehet a mi küldetésünk. Eredetileg József volt a neve, a Barnabás nevet azért kaphatta, mert Krisztus méltó tanítványaként meg tudta vigasztalni testvéreit. A Barnabás név jelentése ugyanis: „a vigasztalás fia”. Ehhez azonban a különféle megpróbáltatások elszenvedése árán előbb neki kellett megtapasztalnia, hogy minden vigasztalás forrása maga az Isten.
Barnabás példája azt mutatja, hogy Isten néha ismeretlen utakra hív minket is. Amikor szomorúságra okot adó eseményekben, avagy megpróbáltatásokban van részünk, akkor is hálásaknak kell lennünk Isten szeretetéért, mert azért engedi meg ezeket az Isten, hogy saját tapasztalataink alapján másokon segíteni tudjunk. Gondoljunk arra, amit Barnabás társa, Pál írt (2Kor 1,3–5): „Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! Ő megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassuk azokat, akik szomorúak, azt a vigasztalást nyújtva nekik, amelyet ő nyújt nekünk. Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéséből, olyan bőven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is.”
Ahogyan Krisztus magára vállalta betegségeinket és nyomorúságainkat, úgy kell nekünk is, Istenben bízva, példát adnunk az Isten iránti bizalomra. Ezért is engedheti meg Isten számunkra a megpróbáltatásokat. Kérjünk mindehhez Istentől hitet, erőt és szeretetet, hogy küldetésünket teljesíteni tudjuk! Legyünk mi is, mint Szent Barnabás apostol, a vigasztalás fiai!
Június 12-én a lelkipásztori beszámolók után Laczkó Mihály tartott előadást, aki az ausztráliai Melbourne-ből érkezett. A múltba visszatekintve vázolta a jelent és a helyi adottságokat, valamint azokat a kihívásokat ismertette, amelyek a jövőbe mutatnak.
A konferenciára Laky-Takács Péter torontoi konzul is meghívást kapott, hogy találkozhasson Cserháti Ferenc püspökkel és a magyar lelkipásztorokkal. A megbeszélés témái a következők voltak: a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak munkája, amivel sok helyen segíteni tudják a lelkipásztorok szolgálatát; a külföldi cserkészetben és iskolákban a keresztény nevelés fontossága; a magyar ünnepek és ünnepségek szervezése külföldön; valamint a kapcsolatok a különféle magyar szervezetekkel.
Ebéd után Douglas Crosby hamiltoni megyéspüspökkel találkozott Cserháti Ferenc. A megbeszélés a Szent István magyar plébánia jelenlegi helyzetéről és jövőjéről szólt. Mindketten kiemelték a magyar lelkipásztori szolgálat fontosságát, megerősítve annak folytonosságát.
Délután Cserháti püspök beszámolója következett. Áttekintette a világon szétszórt magyarság lelkipásztori helyeit és eseményeit a különböző országokban, és mindezek tükrében vázolva a jövő terveit. A diaszpóra-magyarság hitéletének jelene mellett a jövőről is szó volt, amihez a résztvevők is hozzászóltak.
Licskó Szabolcs montreali magyar plébános Készülődés az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, Budapest szeptember 13–20. címmel tartott előadást. A lelkipásztor ismerette az eucharisztikus kongresszusok célját, múltját, különös tekintettel az 1938-ban szintén Budapesten, a 2000-ben Rómában, a 2004-ben a mexikói Guadalajarában, valamint a 2008-ban a kanadai Québecben ünnepelt Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.
A konferenciát a Legméltóságosabb Oltáriszentség votívmiséje zárta, amelynek keretében Cserháti Ferenc püspök elmélkedett az Eucharisztiáról. „Tekintettel a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeire és Jézus eucharisztikus beszédének mai evangéliumban elhangzó részletére, idei magyar papi találkozónk közös szentmiséjén az Élet Kenyerére, papi szolgálatunk, életünk és lelkiségünk forrására szeretném iranyítani figyelmünket” – hangsúlyozta a segédpüspök.
„Aki hozzám jön, nem éhezik többé.” (Jn 6, 35) Nekünk papoknak talán nem kell különösebben bizonygatni, hogy az Élet Kenyere, az Eucharisztia olyan erőforrás, amely képes csillapítani, sőt kielégíteni lelki életünk szeretet és igazságosság utáni vágyait. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy Jézusnál feleletet találunk életünk nagy kérdéseire, emberi tépelődéseinkre, a teljes kibontakozásra, hiszen maga szavatolta: „Aki hozzám jön, többé nem éheik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha.” (Jn 6, 35)
Cserháti Ferenc püspök Szent II. János Pál pápát idézve kifejtette: „az Eucharisztia nem csak az Egyház életének központja és csúcsa, hanem papi életünk és tevékenységünk középpontja és gyökere is, hiszen a papság az Eucharisztia alapításának pillanatában és vele együtt született.” Ezért nagyon is érthető, ha túl azon, amit az Egyház és a világ számára jelent, a pap elsősorban az Eucharisztiában keresi és találja meg életének és szolgálatának középpontját. Benne keresi és találja a lelkipásztori feladatok megoldásához szükséges lelki energiát.
Az intenzív lelki élet teszi lehetővé a pap számára, hogy egyre mélyebb közösségbe kerüljön az Úrral, és ez a lelki élet segíti, hogy át tudja adni magát Isten szeretetének; így lesz az ő tanúja minden körlmények között, nehézségekben és sötét órákban is – fogalmazta meg XVI. Benedek pápa. Ezért ajánlja minden papnak a naponkénti szentmisét akkor is, ha nincsenek jelen hívek, mert amint írja, minden szentmise végtelen értékű és páratlan lelki hatékonysággal rendelkezik; ha figyelemmel és hittel élik át, a szentmise a szó legmélyebb értelmében alakítja a papot, hasonlóvá teszi Krisztushoz és megerősíti hivatásában. Ezt a megújító erőt ajánlja figyelmünkbe Ferenc pápa is: „Amikor magunkhoz vesszük Krisztust a szentáldozásban, megújítjuk szövetségünket vele és megengedjük neki, hogy mindjobban véghezvigye bennünek az átalakulást.”
Emlékezzünk szentelő püspökünkre és felszólítására, amikor papszentelésünk végén átadta nekünk az Eucharisztia kelyhét és így szólt: „Vedd a szent nép áldozati adományait az eucharisztikus áldozathoz. Fontold meg, mit teszel, kövesd, amit ünnepelsz, alakítsd lelkedet az Úr Krisztus keresztjének misztériuma szerint.” Adja Isten, úgy legyen! – zárta elmélkedését Cserháti Ferenc püspök.
A nap során szó esett a magyar pap nélküli köszösségek lelkipásztori ellátásáról és azok kisegítéséről; a Magyar Diaszpóra Tanácson való képvislet ügyéről, valamint jövébeli tervekről.
Cserháti Ferenc püspök útját az USA-ban folytatja, következő állomásai a New Jersey állambeli Passaic és New Brunswick lesznek. Szentháromság vasárnapján főpapi szentmisét mutat be a passaici Szent István-plébániatemplomban Arthur Serratelli patersoni megyéspüspök és Balogh László plébános koncelebrálásával. Hétfőn, június 17-én este indul vissza, és másnap érkezik Budapestre.
Forrás: Forrás: Kiss G. Barnabás OFM, észak-amerikai delegátus
Fotó: Kanadai Magyar Papi Egység
Magyar Kurír
Evangélium 2018. augusztus 11. – Szombat
Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte őt: „Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol tűzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” Jézus így válaszolt: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!” Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belőle, és a gyermek azonnal meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték: „Miért nem tudtuk mi kiűzni?” Ő így válaszolt: „Mert gyönge a hitetek. Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! – átmegy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen.”
Mt 17,14-20
Elmélkedés
Márk és Lukács evangélista megszállottnak, Máté viszont holdkórosnak nevezi a fiút, akiről a mai napon olvasunk, s aki számára apja kér gyógyulást Jézustól. Majd pedig ő is ördögtől, gonosz lélektől megszállottnak tartja a fiút, hiszen Jézus úgy gyógyítja meg őt, hogy „ráparancsolt az ördögre és az kiment belőle.” A felsorolt tünetek alapján, amelyeket nem feltétlenül kell szó szerint értenünk, vélhetően epilepsziás betegségről van szó. Jellegzetes az apa kérése, amivel a találkozás indul: „Uram, könyörülj fiamon!” E megfogalmazás azt tükrözi, hogy hite szerint a várt gyógyulás majd Isten irgalmasságának, könyörületességének köszönhető.
Meglepődünk Jézus kijelentésén, amit akkor tesz, amikor megtudja, hogy tanítványai már próbálkoztak segíteni az apának, de nem jártak eredménnyel. Ezt mondja: „Hitetlen és romlott nemzedék!” Kár volna azzal védenünk a tanítványokat, mintha ez egy kortársaknak szóló általános kijelentés volna, hiszen a későbbiekben, amikor maguk a tanítványok érdeklődnek sikertelenségük okáról, Jézus megerősíti korábbi szavait: azért nem tudtátok meggyógyítani a fiút, mert „gyönge a hitetek.”
Ezt követően az Úr a hit jelentőségét emeli ki egy példával. A hit ugyan nem arra való, hogy áthelyezzünk egy hegyet más helyre, de a hit által mindent el lehet érni Istennél.
© Horváth István Sándor
Imádság
Uram, te imádkoztál tanítványaidért, hogy mind az idők végéig egyek legyenek, amint te egy vagy az Atyával és az Atya veled. Nézz le, Uram, részvéttel arra a sok szakadásra, mely azok között éktelenkedik, akik tiednek vallják magukat, és vezesd haza őket abba a közösségbe, amelyet te alapítottál kezdetben: szent, katolikus, apostoli Egyházadba. Hogy amint az égben egy a szentek egysége, idelenn is csak egy legyen, szentséges neved megvallásában és dicséretében.
Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu
Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180811.mp3
_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/
Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium lemondás
Nagy előrelépés Isten szolgája Mindszenty József bíboros szenttéavatási ügyében
Nagy előrelépés Isten szolgája Mindszenty József bíboros szenttéavatási ügyében
A Magyarországi Mindszenty Alapítvány közleményét adjuk közre.
2018. június 14-én a Szentek Ügyeinek Kongregációja Mindszenty bíboros ügyében megtartotta a teológus tanácsosok ülését, úgynevezett különleges kongresszusát, mely szakmai alapon vizsgálta és értékelte az életszentség megvalósulását a hercegprímás életében.
Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke ezzel kapcsolatban az ülés előtt a Magyar Hírlapnak így nyilatkozott: „Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárása jól halad, hosszas egyházmegyei és római vizsgálat után a 2016. év végére elkészült az ügy szakmai összesítése, az úgynevezett Positio, amit ma a Szenttéavatási Kongregáció teológus szakértői kifejezetten az életszentség megvalósulása szempontjából fognak értékelni. Kedvező elbírálás esetén belátható időn belül a Szentatya elé kerülhet Mindszenty bíboros ügye. Mi nagyon bízunk a minősített többséget igénylő pozitív döntésben, hiszen a hercegprímás életét különleges módon jellemzi az Egyházához és népéhez való hűség, a keresztény hit védelme, a felelősség- és áldozatvállalás, és ez a ragyogó életpélda ma is nagyon sokakat megérint, inspirál. Nagyon sokan várják a döntést és a római eljárás további fontos lépéseit, hiszen egyházunk és népünk lelki gazdagodását szolgálná Mindszenty bíboros mielőbbi boldoggá avatása, imádkozzunk ezért mindnyájan!”
Az ügy római posztulátorának tájékoztatása szerint az ülésen egyhangú pozitív döntés született, a teológus tanácsosok nagy elismeréssel szóltak és szavaztak Isten szolgája Mindszenty József bíboros életszentségéről és személyéről.
Ezt követően kerülhet sor a Szentek Ügyeinek Kongregációja bíborosainak és püspökeinek rendes ülésére, mely a teológus kongresszus szakmai értékelésére alapozva fogalmazza meg azt a testületi véleményt, melyet a kongregáció bíboros prefektusa terjeszt majd a Szentatya elé, aki elrendelheti a hősies erénygyakorlásról szóló dekrétum kihirdetését. Ezután Isten szolgáját Tiszteletreméltónak nevezhetjük, és ha elismerésre kerül a közbenjárására történt és egyházmegyei szinten már kivizsgált csodásnak tűnő gyógyulás is, akkor kerülhet sor a boldoggá avatásra. Imádkozzunk erre a közös szándékra!
Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Kovács Gergely/Magyarországi Mindszenty Alapítvány
Fotó: Magyarországi Mindszenty Alapítvány
Magyar Kurír
Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.
Evangélium 2017. november 14. – Kedd
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Melyiktek mondja
béresének vagy bojtárjának, amikor a mezőről hazajön: “Gyere ide
tüstént, és ülj asztalhoz.” Nem ezt mondja-e inkább: “Készíts nekem
vacsorát, övezd fel magadat, és szolgálj ki, amíg eszem és iszom! Aztán
majd ehetsz és ihatsz te is?” S talán megköszöni a szolgának, hogy
teljesítette parancsait? Így ti is, amikor megteszitek, amit
parancsoltak nektek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk, hiszen
csak azt tettük, ami a kötelességünk volt.
Lk 17,7-10
Elmélkedés:
Az Istennek való hűséges szolgálatra, a hit megőrzésére és a parancsok
teljesítésére vonatkozóan mondja Jézus, hogy ez tanítványainak a
kötelessége. Ha követői mindezt megteszik, nincs okuk dicsekvésre,
hiszen csak kötelességüket teljesítik.
A kötelességek teljesítésével gond van napjainkban. Korunkban ugyanis
éppen a kötelességek rovására sokszor túlhangsúlyozzák a jogokat. A
különféle világi jogrendek előbb beszélnek a személyek jogairól, s csak
utána a kötelességekről. A gyakorlatban pedig még jobban felborul az
egyensúly, hiszen az emberek körömszakadtáig ragaszkodnak jogaikhoz,
miközben megfeledkeznek kötelességeikről, és felháborodnak, ha valaki
számon kéri őket. Azt sem akarják tudomásul venni, hogy saját jogaikat
nem gyakorolhatják mások hátrányára, mások személyes jogait megsértve.
Természetesen nem az emberi jogok tiszteletben tartása ellen emelek
szót, de ha csak a jogaikra tanítjuk meg a gyerekeket és a fiatalokat,
akkor biztosan helytelen úton járunk. Éppen úgy a kötelességek
teljesítésére is kell őket nevelni.
Szabad akaratunknak köszönhetően szembefordulhatunk Istennel. De jogunk
van szabadon őt választani is! Isten-szolgálatunkat ne csupán
kötelességnek tekintsük, hanem tegyük szabadon és szeretettel!
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Te szeretsz engem a szenvedésben is! Uram, hiszek irántam való
jóságodban és szeretetedben. Biztosan tudom, hogy Te gondoskodsz rólam.
Sok kegyetlenség van a világban. De a világ minden természetes
összefüggésével együtt egy magasabb hatalomnak van alávetve. Hiszem,
hogy Te vagy a világ Ura és Teremtője. Hiszem, hogy minden a Te
kezedben van, minden ember, én is. Te Atyánk vagy, és szeretsz
mindannyiunkat. Köszönöm, hogy Te vagy az állandó változásban az élet
nyugvópontja, amelyhez tarthatom magam. Köszönöm, hogy szilárd életem
van Benned, és így a jövőm nincs a véletlenre bízva.
________________________________
Aktuális:
Kedves e-vangélium olvasók!
Szívem első gondolata 2018
Megjelent, már kapható! Ez nem egy gyermekimakönyv. A gyermekkorunkban
tanult reggeli ima első sorát azért választottam címként, mert jól
kifejezi, hogy a napunkat érdemes az evangélium olvasásával és az arról
való elmélkedéssel kezdeni. Az évszám nem elírás, hiszen ez a 2013 óta
megjelenő sorozat nem egy utólagos gyűjtemény, hanem mindig előre
tekintve tartalmazza a következő évi elmélkedéseket, jelen kötet a
2018-dik évi szövegeket.
A Szívem első gondolata 2018. évi könyv az evangéliumi elmélkedéseket
tartalmazza 2017. adventtől 2018. adventig új szövegekkel. Szeretettel
ajánlom azoknak, akik számára az evangélium olvasása a mindennapok
éltető forrása. 520 oldal. Ára: 1800 Ft/db.
Evangélium365 naptár 2018
Ez a képes asztali naptár igazi újdonság. Azért készítettük asztali
változatban, hogy a mindennapi munka közben is szem előtt legyen. 64
oldal. Ára 800 Ft/db.
Élő Evangélium a liturgikus “B” évre
Ezt a foglalkoztató füzetet 6-14 éves gyerekek számára állítottuk
össze. Az év minden vasárnapjára és ünnepére tartalmaz egy-egy játékos
feladatot, amelyek segítségével feldolgozható az evangélium üzenete,
mondanivalója. Olyan szülőknek ajánlom, akik számára fontos gyermekük
vallásos nevelése, valamint a hitoktatóknak, akik ötleteket szeretnének
kapni munkájukhoz. Szerzője Dr. Wachterné Lakatos Ágnes. 68 oldal. Ára:
1200 Ft/db.
Élő Kenyér gyereknaptár 2018
Megújult formában, asztali változatban jelent meg, színes rajzokkal.
Minden hónapra egy-egy evangéliumi jelenettel és idézettel, valamint a
szentek napjaival. 16 oldal. Ára: 500 Ft/db.
Élő Kenyér misekalauz
A gyermekek evangelizációjának egyik legfontosabb eszköze ez a havonta
megjelenő misekalauz. A vasárnapi és ünnepnapi szentmise szövegeit,
gyerekeknek szóló elmélkedéseket, szentek életét, játékos feladatokat,
imádságokat, minisztráns-kisokost tartalmazó újság. 2018. januártól
megújult formában és tartalommal. Előfizetési díj 12 hónapra: 6600
Ft/db, ami a postaköltséget is tartalmazza.
Rendelés az Evangelium365 webáruházban
www.evangelium365.hu/webshop
A szállítási feltételekről és díjakról a webáruház honlapján lehet
tájékozódni: Szállítási díjak és feltételek
Rendelés e-mailben
Ha a webáruházban nem sikerül a rendelés, kérem, küldje el a következő
adatokat a evangelium365@gmail.com címemre.
Szívem első gondolata 2018 darabszám:
Evangélium365 naptár 2018 darabszám:
Élő Evangélium a liturgikus “B” évre darabszám:
Élő Kenyér gyereknaptár 2018 darabszám:
Élő Kenyér misekalauz 2018. évi előfizetés darabszám:
Megrendelő neve:
Postacím irányítószámmal:
(Mobil)telefonszám:
Olyan telefonszámot adjon meg, amelyen a csomagfutár a mielőbbi sikeres
kézbesítés érdekében biztosan eléri Önt.
Szeretettel: István atya – Horváth István Sándor
2017. november 14.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
_______________________________________________
Evangélium365
http://www.evangelium365.hu/
Boldoggá avatják Brenner Jánost
Ferenc pápa november 8-án kihallgatáson fogadta Angelo Amato bíborost, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusát, akit meghatalmazott nyolc dekrétum közzétételére, melyekben két vértanúság, valamint hat Isten szolgája hősies erényeinek elismerése szerepel.
A két vértanú közül az egyik a magyar Brenner János rábakethelyi káplán (született 1931. december 27-én), aki a hit védelmében, az Oltáriszentséget védelmezve halt meg 1957. december 15-én – olvasható a Vatikáni Sajtószolgálat közleményében.
Megkérdeztük Székely Jánost, a Szombathelyi Egyházmegye püspökét, aki tőlünk hallotta a jó hírt. A roma zarándoklat alkalmából éppen az olaszországi San Damianóban tartott felfelé a hegyre, amikor elértük telefonon.
„Hatalmas öröm és ajándék az egyházmegye számára” – kezdte lelkesen a püspök. Elmondta, hogy Brenner Jánost már vértanúsága óta sokan tisztelték, vértanúnak, szentnek tartották. A kommunizmus idején nem lehetett ezt kifejezni, de az emberek szívében ott volt a tisztelet. Nagyon tiszta lelkű, lelkes pap volt, akihez vonzódtak, áradtak az emberek.
Meggyilkolása reggelén így szólt a plébánia házvezetőnőjéhez, aki a reggelit készítette: „Málcsi néni, olyan gyönyörű ez a nap, átölelném az egész világot.”
A szombathelyi megyéspüspök megerősítette, valószínűleg jövő nyáron Szombathelyen kerülhet majd sor a boldoggá avatásra. Ezt követően kimennek majd a vértanúság helyére is, ahol rárontottak Brenner Jánosra és 32 késszúrással megölték őt. Gyilkosai a magyar kommunisták megrendelésére cselekedtek, ávósok, rendőrök voltak, és volt köztük sajnos egy-két helyi lakos is. Egy kis kápolna épült e helyen, az erdőszélen.
Brenner János nem politizált, szépen végezte a dolgát, a papi szolgálatot – mondta még el Székely János. – Nagy példakép, erőforrás ő a papok és az egész egyházmegye számára. A legutóbbi papi gyűlésünkön éppen az ő életéről, életszentségéről volt szó.
A főpásztor kiemelte azt is, mekkora öröm, hogy Brenner János testvére, Brenner József megéli a boldoggá avatást – hárman voltak testvérek, mindhárman papok lettek.
* * *
Brenner János élete
Brenner János Szombathelyen született 1931. december 27-én, a háromgyermekes család második fiúgyermekeként. A szombathelyi Püspöki Elemi Iskolában kezdte meg tanulmányait. 1941 őszén a család Pécsre költözött, János a Gyakorló Iskolában, majd a Ciszterci Gimnáziumban folytatta tanulmányait. 1946-tól pedig a Szombathelyi Premontrei Gimnázium diákja lett.
Gimnáziumi tanulmányait Zircen fejezte be oblátusként, és 1950-ben jelentkezett novíciusnak a ciszterci rendbe. Beöltözésekor az Anasztáz nevet kapta. A nyugodt, Istennek szentelt életet azonban csak néhány hétig tapasztalhatta meg, mert a szerzetesrendek elleni támadás Zircet sem kímélte. Brenner János így a budapesti Hittudományi Akadémia világi hallgatója lett két szemeszteren át, miközben titokban végezte novíciusi évét. 1951-ben tette le első fogadalmát.
Miután a rendi vezetés már látta, hogy a kommunista diktatúrának egyhamar nem lesz vége, úgy próbálták biztosítani a növendékek jövőjét, hogy felvételüket kérték egyházmegyei szemináriumokba. Így került Brenner János 1951-ben a Szombathelyi Egyházmegye kispapjai közé.
A következő évben a szemináriumok nagy részét feloszlatták. Brenner Jánost társaival együtt 1952-ben átvették a győri papneveldébe. Kovács Sándor püspök szentelte pappá 1955. június 19-én a szombathelyi székesegyházban. A város Szent Norbert-templomában mutatta be újmiséjét.
Rábakethelyen, a határ menti Szentgotthárd második kerületében lett káplán. A plébániához négy fília tartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa. Kozma Ferenc plébános jó példát adott és sokat segített az ifjú papnak, János atya pedig minden áldozatra készen állt a hívekért. Különösen rajongott a gyermekekért és az ifjúságért. Tisztelte, szerette az embereket, nem volt személyválogató.
Az egyik hívő így emlékezik a szent életű káplánra: „Volt egy bizonyos kisugárzása, amit nem is lehet szóban elmondani. Szerették az emberek, és igyekeztek odamenni, ahol ő volt, és hallgatni a szavát. Valami volt benne, ami vonzotta az embereket. Ez volt az ő fő bűne: szerették a fiatalok, szerették az öregek. Nagyon sok embert szerzett meg a hitnek, az Egyháznak. Ő nem tudott elmenni ember mellett úgy, hogy meg ne állt volna, és akár csak két szót ne szólt volna hozzá. Az az örökös kedves mosoly az arcán… Komolyan hirdette Isten igéjét, tanúságot tett minden pillanatban a hitről. Jó volt nála gyónni, mert tudott adni útravalót.”
Mindezt a kommunista hatalom rossz szemmel nézte, főleg azt, hogy a káplán fiatalokkal is foglalkozott. Hittanosai, ministránsai elmondták, milyen komoly munkát végzett körükben, nemcsak hittanórát tartott számukra, hanem játszott és sportolt is velük.
Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni az ifjú papot. Miután ezt a püspök Brenner János tudomására hozta, ő csak ennyit szólt: „Nem félek, szívesen maradok.” A püspök kiállt a káplán mellett, és úgy döntött, továbbra is Rábakethelyen marad. Az egyházügyi megbízott erre azt mondta: „Jó, akkor lássák a következményeit!”
Brenner János tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben még emberpróbálóbb feladat, mint amikor a szerzetesrendeket szétverték. Lelki naplójának alábbi gondolata is erre utal: „Uram, Te tudod azt, hogy boldogságot itt az életben nem keresek, hiszen mindenemet beléd helyeztem… Uram, tudom, hogy tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle.”
Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, az erdőből ismeretlenek fahasábokat hajigáltak eléje, de ő ügyes manőverezéssel kikerülte őket. Hazaérkezve azt mondta: „Nem volt szerencséjük!” – és jót derült rajtuk.
Mind a mai napig nem lehet pontosan tudni, mi történt azon az 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjelen. Csak mozaikdarabok állnak rendelkezésünkre – a gyanúsítottak, elítéltek vallomása, valamint néhány szemtanú visszaemlékezése és a nyomok – , melyek alapján Kahler Frigyes jogtörténész rekonstruálta a történteket.
Brenner János véres karingje,
amelyet az őt ért gyilkos késszúrások idején viselt
Szemtanúk elmondása szerint december 14-én nagy jövés-menés volt Szentgotthárdon. A tanácstagok részére baráti estet rendeztek, és ezzel egy időben volt a rendőrségi bál is. A rábakethelyi sírásó, miközben másnapra, egy fiatal halott temetésére készítette a sírhelyet, egy bőrkabátos csoportot látott a templom és a temető körül. A plébános pedig Farkasfára ment, karácsonyi gyóntatásra, és az éjszakát egy családnál töltötte, mert másnap reggel ő misézett ott.
Éjfél körül egy tizenhét éves fiatalember zörgetett be a plébániára azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját kellene ellátni a szentségekkel. Brenner János átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza közelében kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János komolyan veszi hivatását. Ezért várták a megadott címen. És ott, nyakában az Oltáriszentséggel, harminckét késszúrással megölték. A boncolási jegyzőkönyvből azt is tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése volt látható a holttesten. Ezt fojtogatással nem lehet előidézni, a sérülés úgy keletkezett, hogy ráléptek a nyakára, megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak, és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. Nemcsak megölni akarták, hanem meggyalázni is.
A nyomozás színjáték volt csak, mindenki gyanúsított volt, még a plébános is. Végül egy embert a járási és megyei bíróság halálra ítélt, majd a Legfelsőbb Bíróság felmentette őt. Később azt a fiút ítélték el, aki Brenner Jánost kihívta a plébániáról.
„Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28) – Brenner János újmisés jelmondata papi életének is vezérgondolata volt. Ezzel a lelkülettel élt és halt meg Krisztusért és a rábízottakért. Rövid, de Istent szerető élete alatt minden a javára vált, még (vagy legfőképpen) a halál is, hiszen az ő vére is a kereszténység magvetése. „A jó pásztor életét adja juhaiért.” Brenner János ezt tette: életét adta egy nem létező betegért, életét adta hivatásáért, Krisztusért. Minden áldozatra képes volt. Nem félt a fenyegetéstől, az üldözéstől.
Keresve a gyilkosság okát több vádat is felhoztak a fiatal lelkipásztor ellen a nyomozás során (féltékenység, embercsempészet), amit rábizonyíthatnak, de nem találtak senkit, aki rosszat mondott volna róla. A nyomozás végén valaki megjegyezte: „Lefolytatták Brenner János szenttéavatási perét!” Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az Isten ügyét hűségesen szolgáló, tiszta lelkű, becsületes pap élete. Nem embercsempész volt, hanem emberhalász…
Martinus.hu (Császár István – Soós Viktor Attila)
* * *
2016. december 17-én a szombathelyi Szent Kvirin-templomban megnyitották a Brenner János-emlékévet. Az ünnepi alkalomból megkérdeztük Brenner Józsefet, a vértanú pap öccsét. A vele készült interjú ITT olvasható.
A november 8-án elismert másik vértanú az olasz Leonella Sgorbati (világi nevén Rosa), aki 1940. december 9-én született Piacenza térségében (Rezzanello di Gazzola) és 2006. szeptember 14-én gyilkolták meg Mogadishuban (Szomália) a hit elleni gyűlöletből.
Dekrétum ismeri el a következő személyek erényeit:
– Boldog Bernardo di Baden bádeni márki, aki 1428 végén vagy 1429 elején született a ma Németországhoz tartozó Hohenbadenben és 1458. július 15-én hunyt el Moncalieriben (ma Olaszország);
– Isten szolgája I. János Pál pápa (Albino Luciani), aki 1912. október 17-én született az olaszországi Forno di Canaléban (ma Canale D’Agordo) és 1978. szeptember 28-án halt meg a vatikáni Apostoli Palotában;
– Isten szolgája Gregorio Fioravanti (világi nevén: Lodovico) ferences szerzetes pap, a Szent Szív Ferences Missziós Nővérek Kongregációja alapítója, aki az olaszországi Grotte di Castróban született 1824. április 24-én és az olaszországi Gemonában halt meg 1894. január 23-án;
– Isten szolgája Tommaso Morales Pérez, jezsuita szerzetes pap, a Cruzados e Cruzadas de Santa María laikus intézmények alapítója, aki a venzuelai Macutóban született 1908. október 30-án és 1994. október 1-jén halt meg a spanyolországi Alcalá de Henaresben;
– Isten szolgája Marcellino da Capradosso (világi nevén: Giovanni Maoloni), ferences kapucinus szerzetes testvér, aki 1873. szeptember 22-én született az olaszországi Villa Sambuco di Castel di Lamában és 1909. február 26-án hunyt el az olaszországi Fermóban;
– Isten szolgája Teresa Fardella, özvegy De Blasi, a Megkoronázott Szent Szűz Lányai Szegénynővérek intézetének (Istituto delle Suore Povere, Figlie di Maria della Santissima Incoronata) alapítója, aki az USA-ban, New Yorkban született 1867. május 24-én és 1957. augusztus 26-án hunyt el az olaszországi Trapaniban.
Forrás: Vatikáni Sajtószolgálat
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.
125 éves a clevelandi magyar Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia hívei püspöki szentmisében adtak hálát egyházközségük alapításának 125. évfordulója alkalmából október 15-én az egyesült államokbeli Clevelandben.
Az Amerikai Egyesült Államok első magyar katolikus egyházközségének alapítása és templomának építése Böhm Károly plébános nevéhez fűződik, akinek kiküldetését 1892-ben a clevelandi püspök kérte Vaszary Kolos esztergomi érsektől.
A jubileumi ünnepségen részt vevő vendégeket, többek között a clevelandi egyházmegye új főpásztorát, Nelson J. Perez püspököt, Roger Gries segédpüspököt, Gary Hoover bencés apátot, valamint Kiss G. Barnabás ferences szerzetest, a detroiti Szent Kereszt magyar egyházközség plébánosát, a Külföldi Katolikus Magyar Lelkipásztori Szolgálat észak-amerikai delegátusát, Bona Richardot, a clevelandi egyházmegye egyházi bíróságának tisztviselőjét, Mezei Andrást, a clevelandi Szent Imre magyar egyházközség kormányzóját, illetve a magyar kormány képviselőit – Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárt és Bencsik Zita Ilona chicagói főkonzult – a szentmise kezdetén Antal András plébános köszöntötte. „Kérjük együtt a gondviselő Istent, hogy az Ő szent akarata szerint a Szent Erzsébet-templom továbbra is Isten dicsőségét, Egyházunk javát és a lelkek üdvét szolgálja” – fogalmazott.
A szentmisén magyar és angol nyelven olvasták fel a szentírási olvasmányokat. Az angol nyelvű homíliát Roger Gries segédpüspök mondta. Gondolatait az első olvasmány (Iz 25,6–10a) üzenetéhez fűzte: Isten jósága kiárad minden népre; az ő jóságának jelképe a bőséges lakoma, amelyre mindenki meghívást kapott.
Szentbeszédében a főpásztor felidézte életéből azokat az apró történeteket, melyek magyar emberekhez és közösségekhez fűződnek, akikkel bencés tanárként és papként találkozott.
Kiss G. Barnabás ferences szerzetes – Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök küldötteként – magyar nyelvű szentbeszédének végén hangsúlyozta: „Hosszú út vezetett idáig… A 125 évvel ezelőtt alapított egyházközség és ez a felszentelt templom a kegyelem közvetítője. Ma hálát adunk az Úrnak a magyarság első egyházközségéért és templomáért itt, Amerikában. Az alapítók és elődök ránk hagyott öröksége ma is bátorít, hogy mi is kapcsoljuk össze életünkben a magyarság ügyét az Isten ügyével. Ápoljuk őseink örökségét, a Szent István-i örökséget, a keresztény és magyar kultúrát, a buzgó vallásosságot és egymás megbecsülését, intézményeik támogatását és segítését. Tartsunk össze a nagy idegenben, távol hazánktól, hogy itt otthonra találjon sok Istent kereső és szerető ember.
Ez a templom Isten háza, az Egyház képe, a mennyország előcsarnoka és az imádság háza – fogalmazott Kiss G. Barnabás. – Megszámlálhatatlan kegyelem forrása ez a szent hely. Keresztelők, elsőáldozások, szentgyónások, bérmálások, házasságkötések, betegek megerősítése, gyászolók vigasztalása, ifjú párok házasságkötése… öröm és bánat, mennyi elmondott fohász és kérés, panasz és hála, szentmise és különböző ájtatosság, ünneplés és emlékezés, amire most visszatekintünk… Szeressük templomunkban az Egyházat, ragaszkodjunk hozzá. Ezen a jubileumon is érvényes Szent Ágoston üzenete: »Nem lehet senkinek Isten az atyja, akinek nem anyja az Egyház.«
Adja az Úr, hogy ez a templom és plébánia sokak otthona legyen – fohászkodott a ferences szerzetes. – Áldja meg mindazokat, akik munkájukkal, áldozatvállalásukkal és anyagi támogatásukkal hozzájárultak e templom megújulásához, és az egyházközség sorsát ma is szívükön viselik. Adja az Úristen, hogy ezt a házat mindig eleven lelki és közösségi élet töltse meg!”
A teljesen felújított templomban több mint ötszázan vettek részt a hálaadó szentmisén; szerzetesnővérek, cserkészek és különböző magyar egyesületek képviselői. Nelson püspök a szentmise záró áldása előtt köszönetét fejezte ki, hogy részt vehetett a jubileumi ünnepen.
A szentmisét követő ünnepség elején Cleveland polgármestere, Frank G. Jackson is megjelent, az évforduló alkalmából gratulált a magyar közösségnek. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár átadta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának oklevelét Antal András plébánosnak. Ezután Bencsik Zita Ilona chicagói főkonzul is szólt a jelenlévőkhöz.
Az ünnepség végén Antal András plébános megemlékezése hangzott el. Felidézte mindazok áldozatos munkáját, akik az elmúlt 125 évben hozzájárultak a közösség életéhez. „Az egyházközség vezető papjai és kisegítői az évtizedek folyamán sokszor nagyon nehéz körülmények között, becsülettel helytálltak, mint hűséges pásztorok Krisztus nyomdokain vezették és védték a nyájat” – fogalmazott. Szeretettel emlékezett meg a szerzetes nővérekről és a világi tanítókról, akik a Szent Erzsébet-templom iskolájában több mint hetven éven át tanítottak és nevelték a fiatalságot. Köszönetét fejezte ki mindazon híveknek, akik hűségesek maradtak a Szent Erzsébet-templomhoz, illetve akik az ő lelkipásztori szolgálata ideje alatt segítettek, hogy az egyházközség megújuljon és erősödjön.
„Visszatekintve az elmúlt 125 évre elsősorban és mindenekfölött a gondviselő Istennek mondunk köszönetet, hogy áldásával kísérte és megtartotta templomunkat. Nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Ezért nem mondhatunk jóslatokat, hanem egyházközségünket, templomával és híveivel együtt imádságos lélekkel továbbra is a gondviselő Isten oltalmába ajánljuk” – zárta beszédét a plébános.
Forrás és fotó: Kiss G. Barnabás OFM/detroiti Szent Kereszt magyar egyházközség
Magyar Kurír
Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.
Van szeretettel közbenjáró édesanyánk – Szentmise a fatimai jelenések centenáriumán Soroksáron
A fatimai jelenések 100. évfordulóján, az utolsó jelenés napján, október 13-án országos zarándoklatot hirdettek a soroksári Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-templomhoz. Az ünnepi szentmisében Erdő Péter bíboros, prímás felajánlotta hazánkat és népünket a fatimai Szűzanyának.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Soroksár-Újtelep Fatimai Szűzanya tiszteletére épült temploma negyvenegy méteres tornyával messze a családias kertváros házai fölé magasodik. A hullámos tetőszerkezetből kiemelkedő torony felmutatja Máriát a világnak.
A jubileumi szentmiséhez a templom előtt elterülő téren állítottak fel szabadtéri oltárt, melyet körülölelve álltak a hívek – a plébániai közösségek, az egyházi iskolák tanárai és diákjai, a Mária Rádió gyalogos zarándoklatának résztvevői. A rádió felhívására több mint háromszázan tették meg gyalogosan, imádkozva az utat a Ferencvárosból, a Bakáts térről Soroksárig. Snell György püspök vezetésével a jelenlévők énekkel, imával készültek a szentmisére.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghívására válaszolva szerte az országból érkeztek közösségek, mintegy hatezer ember, hogy részt vegyenek a jubileumon, melyen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felajánlotta hazánkat és népünket Mindszenty József 1946-ban elmondott imájának szavaival a Boldogságos Szűzanyának.
A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt, koncelebráltak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és a nagyszámban jelen lévő paptestvérek.
Erdő Péter szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.
Főtisztelendő Érsek és Püspök Urak! Kedves Paptestvérek! Kedves zarándok testvéreim!
A Boldogságos Szűz Mária fatimai jelenésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Jelenések sorozata volt ez, amelyek Szűz Mária üzeneteit közölték a pásztor gyerekekkel és az egész emberiséggel. Ezeknek az üzeneteknek központi tartalma a bűnökért való engesztelés. A harmadik jelenéskor Mária a rózsafüzérhez kiegészítő imát javasolt. Ma is imádkozzuk ezt az egyes tizedek után. Szövege így hangzik: „Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra”. Jézust szólítjuk meg. Többes számban kérjük a bűnök bocsánatát. Nem csupán a saját, múltban elkövetett bűneikre gondolunk, hanem az emberiség bűneinek megbocsátását kérjük. Krisztus szenvedése és keresztje az engesztelés és a megváltás cselekedete, nem csupán annak a jele, hogy Isten közösséget vállal az emberiséggel. Jézus maga mondja az utolsó vacsorán, hogy vérét a bűnök bocsánatára ontják ki (Mt 26,28). Az első keresztény igehirdetés már a bűnök bocsánatát hirdeti Jézus által (ApCsel 13,38). Nekünk is csatlakoznunk kell Krisztushoz, ezért kívánja Szűz Mária engesztelésként a bűnök sokaságáért az imádságot és az áldozatot. Fatima üzenetét egészében jellemzi az üdvösség iránti aggodalom, mégpedig az emberiség bűnei miatt.
Az evangélium szerint Szűz Mária ott állt Szent Fiának keresztje alatt. Mária szenvedése Jézus személyéhez kapcsolódik. Krisztus szenvedése miatt állja ki édesanyja a legnagyobb kínokat. Sejtelmes részletességgel szólt az agg Simeon jövendölése, hogy Mária lelkét járja át a tőr. Igen, Jézus szenvedése Máriának nem a testét, hanem a lelkét sebezte meg. Ő volt az az ember, aki már akkor a szeretetben legközelebb állt Szent Fiához. Ő volt az, aki tudta, hogy Jézus a Szentlélektől fogantatott; tudta, hogy ő a Megváltó; hitt abban, hogy Isten ígéretei benne teljesülnek. Mégis mintha mindennek az ellenkezője történt volna.
Mintha Jézus titokzatos szavai is különleges értelmet kaptak volna: „Nem békét hozni jöttem, hanem kardot” – mondta (Mt 10,34). Igen! Jézus nem fegyveres harcot hirdetett. Ezt még Szent Péter is csak az Olajfák hegyén értette meg. Az a fegyver, ami Jézussal a világba jött, az ellene fordított fegyver volt. Az ő igazsága azóta is újra meg újra a gyűlölet és az erőszak áldozata, a rágalom és a gúny céltáblája a történelemben. Követőinek szenvedése, a vértanúk helytállása kiegészíti (vö. Kol 1,24), új meg új helyzetekben ragyogtatja fel Krisztus szenvedését.
A fatimai Szűzanya minden szomorúságunkban, betegségünkben, csüggedésünkben közbenjárónk. Egyénileg, de az Egyház közössége nevében és népünkért is kérjük pártfogó támogatását. Az ő azonosulása Krisztussal megmutatja, hogy hogyan nyer értelmet, hogyan törpül el minden fájdalmunk és keserűségünk, ha teljes szeretettel Jézushoz kapcsolódunk.
De a Szűzanya példaképünk is. Példaképünk a kitartásban, mert ott állt a kereszt alatt akkor is, amikor a tanítványok – János kivételével – már elmenekültek. Az ő hitét és szeretetét nem rendítette meg, hogy látszólag minden Jézus kudarcát mutatta. Nem csak a fiának lehetett volna ez a veresége, de ellentmondott az Isten ígéretének is. És amikor minden az ellenkezőjét látszott is igazolni, ő mégsem omlott össze, hanem kitartott a hitben és a szeretetben.
Hazánkban ma hitünket, Egyházunkat, de népünk életét is talán leginkább az elszürkülés, a hit és az érdeklődés elvesztése fenyegeti. Nem csak azért éljük át ezt a kiszáradást, mert felcsillant előttünk a jólétnek, az anyagiaknak, az utazásoknak, a csodálatos műszaki alkotásoknak, a kényelemnek a lehetősége. Nem is csak azért, mert ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a lehetőség illúziónak bizonyul. Gyakran ennél is nagyobb a baj. Sokszor maga az ember változik meg bennünk. Mintha magunk is olyanok lennénk, mint a számítógépes csevegés oldalai, ahol mosolygó vagy sírásra görbülő szájú karikával jelezzük, hogy valami tetszik, vagy nem tetszik. Mintha a szellemi és az érzelmi gazdagságunkat nyelné el a körülöttünk kavargó, mindent betöltő hangzavar. Pedig az Isten szól hozzánk. Minden embert az üdvösségre hív. Nekünk, keresztényeknek pedig már a keresztségben, különösen pedig a bérmálás szentségében megadja a Szentlelket, hogy felfogjuk a dolgok értelmét, megtaláljuk, megértsük vagy megérezzük az Isten akaratát, és kövessük is azt. De ehhez figyelnünk kell a szavára. Meg kell teremtenünk magunkban a csendet, hogy gondolkodni, értékelni, imádkozni tudjunk. Szűz Mária a gyermek Jézussal történteken el-elgondolkodott. Milyen mélyen és megrázóan gondolkodhatott el fiának szenvedésén! És milyen csodálatosan élte át a feltámadás örömét és a Szentlélek eljövetelét a tanítványokkal együtt!
A fatimai Szűz üzenetei az I. világháború vége felé, közvetlenül a szovjet kommunizmus színrelépése előtt hangzottak el. Az azóta eltelt évszázad szinte részleteiben, képi megjelenésében is felidézte az üzenetek tartalmát. A vérbe boruló, megsebzett fehér ruhás emberben II. János Pál pápa saját magát ismerte fel, és a merénylet után a testébe fúródott golyót, felajánlotta a fatimai Szűzanyának. Ma is ott található a kegyszobor koronájában. A fatimai üzenetek egyik lényeges tartalma az imádságra, engesztelésre való felhíváson túl a felajánlás szorgalmazása. Különösen Oroszország és a világ felajánlását kérte a Szűzanya. Szűz Mária úgy mutatkozik be a jelenések során, főként éppen október 13-án, mint a Rózsafűzér Királynője. Azóta is végezzük egyházmegyénkben az elsőszombati rózsafűzért engesztelésül és könyörgésül egyházmegyénkért és egész népünkért, különösen a magyar ifjúságért és a családokért. 2003-ban egyházmegyei zarándoklat keretében ajánlottuk fel főegyházmegyénket Fatimában a Boldogságos Szűzanyának. 2006-ban magyar nemzeti zarándoklaton tettük meg Fatimában ugyanezt a felajánlást a püspöki kar és a határon túli magyar püspökök részvételével. Hazánkat és népünket ajánlottuk a fatimai Szűzanyának. Más egyházmegyéink főpásztorai és hívei is megismételték ezt a felajánlást a Szűzanya fatimai kegyszobra előtt.
Amikor imádságban felajánlásokat teszünk, egyénileg és közösségileg csatlakozunk Krisztus áldozatához. Ez az Isten iránti legnagyobb szeretet kifejezése. Ha Mária Szeplőtelen Szívének felajánlott nép vagyunk, akkor életünkben az Isten iránti szeretetnek kell tükröződnie. Isten pedig megkívánja tőlünk az imádságot, a tízparancs súlyos szavaival szól hozzánk a történelem mélyéről, Jézus személyében pedig különös erővel állítja elénk az embertársaink iránti szeretet parancsát.
Keressük tehát újra meg újra Isten akaratát! Vállaljuk nagylelkű szeretettel a család felelősségét, az áldozatkész odaadást a gyermekek, az idősek és a legjobban rászorulók iránt. De ne feledkezzünk meg közösségünk, Egyházunk, népünk gondjairól sem, és amiben csak tudjuk, segítsük azokat is, akiket a világ más tájain fenyeget a háború, a szenvedés és a nyomor. Ne zárjuk be a szívünket egyetlen bajba jutott embertársunk előtt sem. Mert nem értelmetlen, magányos tévelygés az emberiség sorsa. Van édesanyánk, aki gondoskodó szeretettel közbenjár értünk Szent Fiánál.
Fatimai Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője könyörögj értünk! Amen.
A szentmise végén Erdő Péter bíboros megáldotta a Kondor Lajos SVD tiszteletére állított emléktáblát. A verbita szerzetes Fatimában szolgált, ő az ottani magyar kálvária létrehozója. A tábla elhelyezését kezdeményező plébániai közösség nevében Király Attila plébános emlékezett meg a soroksár-újtelepi templom építését, illetve a fatimai üzenet terjesztését támogató verbita szerzetesről.
A Fatima100 jubileumi programsorozat október 14-én, szombaton konferenciával folytatódik.
A templom története
A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült templom új, de a kegyhely az egyik legrégebbi fatimai zarándokhely Magyarországon. Története a II. világháborúra nyúlik vissza: Novák József, a későbbi soroksár-újtelepi lelkész orosz fogságba kerül, ahol fogadalmat tett, ha hazajut, a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni.
Fogadalmát újtelepi lelkészként 1957-ben tudta teljesíteni. A megvalósításhoz szobrokat kér Fatimából, melyek érkezése reménnyel töltötte el az ország katolikus közösségeit a levert forradalom után. A kis városszéli kápolna zarándokhellyé vált. Novák József 1958-ban templomot kezdett építeni, amit azonban a hatalom bezáratott, lakóházzá alakíttatott, Novák Józsefet pedig elhelyezték.
A templomépítés gondolata negyvenkét éven keresztül élt; végül 2000-ben tudták megkezdeni az építkezést. A templom tervezője Marosi Gábor építész volt. Közben az elhelyezett lelkipásztor „lelki templomot épített”: imamozgalmat alapított – ennek az egész országot behálózó mozgalomnak nagy szerepe volt a templom felépülésében.
2000-től benépesült Soroksár-Újtelep, sok fiatal család költözött oda. A templom búcsújának napján, 2000. október 13-án ünnepelték az alapkőletételt, majd 2002 októberében tartották a templomszentelést. 2003-ban helyezték el a Szűzanya hat és fél méteres aranyozott szobrát a templom tornyán.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!
© Híreink csak a szerkesztőség engedélyével, „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel használhatók fel.