Holy Sight April 17, 2024


Wednesday of the Third Week of Easter
Readings for Today

Video

“For this is the will of my Father, that everyone who sees the Son and believes in him may have eternal life, and I shall raise him on the last day.” John 6:40

Do you believe in Jesus? Unquestionably the answer is “Yes.” However, to believe in our Lord is something that must deepen with every passing day. Therefore, if you do have faith in Jesus, you can also admit that you do not have faith enough. In this Gospel passage in which the “Bread of Life Discourse” is continued, Jesus calls us to do two things. First, we must see Him. Second, we must believe. Let’s start with the first.

When Jesus first spoke these words to the crowd, they did see His physical presence. But many of them did not see beyond the surface. They saw His miracles, heard His teaching, but very few saw the deeper reality of Jesus as the Son of the Eternal Father and the Savior of the World.

If you are to believe in our Lord and all that He is, then you must first see Him. One of the best ways to foster this “holy sight” of our Lord is to gaze at Him in the Most Holy Eucharist. When you attend Mass or spend time in adoration and  look upon the Most Holy Eucharist, what do you see? Do you see the Eternal Son? Do you see His holy divinity? Do you see your God and the Lord of all?

As we stand or kneel before our Lord, present in the Most Holy Eucharist, it’s easy to become distracted. It’s easy to allow our minds to wander to the many other aspects of our daily lives and to fail to see the eternal Son of God as He is present to us.

Reflect, today, upon the way you look at our Lord. If you want to deepen your faith, your belief, then start with your sight. Start by considering how you look at Jesus, present in the Most Holy Eucharist. If you are blessed to be with Him this day at the Holy Mass or in adoration, examine the way to see Him. Gaze at Him. Make an intentional act of faith in His divine presence. Acknowledge His Godhead, His glory, His holiness and His sacred presence. If you can look beyond the surface and lift the veil that covers His glory, then this holy gift of sight will give way, also, to the gift of profound faith.

My ever-present Lord, I thank You profoundly for the way You come to me in the Most Holy Eucharist. I thank You for Your divine presence and glory. Help me to see beyond the veil of the appearance of bread and wine so that I can see more clearly Your divinity. As I see Your divine presence, dear Lord, help me to profess my belief in You with greater certitude and faith. Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Easter Season Prayers

Scripture Meditations for the Easter Season

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured images above: Christ Preaching (La Petite Tombe) By Rembrandt, via Wikimedia Commons

Evangélium 2024. április 17. – Szerda

 

Kafarnaumban így tanította Jézus a sokaságot: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Megmondtam nektek: Bár láttok engem, mégsem hisztek. Minden, amit az Atya nekem ad, hozzám jön. Aki tehát hozzám jön, nem utasítom el. Nem azért jöttem le a mennyből, hogy a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Aki pedig küldött, annak az az akarata, hogy semmit el ne veszítsek abból, amit nekem adott, hanem feltámasszam az utolsó napon. Atyám akarata az, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, és én feltámasztom az utolsó napon.”

Jn 6,35-40

Elmélkedés:

A mai evangéliumban tovább olvassuk Jézus beszédét, amelyet a csodálatos kenyérszaporítás után mondott a népnek. Ezt mondja: „Én vagyok az élet kenyere.” Érdemes odafigyelnünk erre a kijelentésre és elmélyednünk annak titkában. A szentmise Jézus Krisztus áldozata és a mi áldozatunk. A szentmisében jelenvalóvá tesszük az Úr húsvéti áldozatát, azaz önfeláldozó halálát és üdvösségünket eredményező feltámadását, amely áldozathoz a mi felajánlásunkat, áldozatunkat is hozzákapcsoljuk. A szentmisében Jézus jelenvalóvá válik az átváltoztatott kenyérben és a borban, s ezt nem jelképes, hanem valóságos jelenlétnek nevezzük. Az élő, a feltámadt Jézus van jelen az Eucharisztiában. Az élő, a feltámadt Jézus adja nekünk önmagát, osztja meg velünk életét és egyesül velünk, amikor szentáldozáshoz járulunk. A szentáldozásban valósággá válik életünkben az Úr feltámadása.
Az Oltáriszentség hitünk szent titka, amely felülmúlja emberi elképzeléseinket. Ez a legcsodálatosabb ajándék, amit Isten adhat az embernek, s amiben az ember részesedhet, hiszen benne és általa Isten költözik belénk, Isten él bennünk. Bár szemünkkel az átváltoztatást követően is kenyeret és bort látunk, a hit által elfogadjuk azt, hogy az már nem kenyér, hanem Krisztus valóságos teste, és már nem bor, hanem az Úr valóságos vére. Ne csak imádjuk és csodáljuk az Oltáriszentséget, hanem vegyük magunkhoz minél gyakrabban!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! A te megelőző és mindent felülmúló szeretetednél nincs nagyobb. Azért jöttél el emberi világunkba, azért lettél emberré és éltél a földön, azért tanítottad az embereket, azért vállaltad a szenvedést és a halált, azért támadtál fel a halálból és küldted el pünkösdkor a Szentlelket, hogy megismerjük a mennyei Atya végtelen szeretetét. Éljen bennünk a te szereteted és ezt tartsuk életünkben a legnagyobb ajándéknak. Az élet szeretet nélkül, a szeretet megvallása nélkül értelmetlen. A szeretetben megtalálom életem értelmét. Segíts, hogy naponta cselekedetekkel mutassam ki szeretetemet feléd és embertársaim iránt!

The Bread of Life April 16, 2024


Tuesday of the Third Week of Easter
Readings for Today

Video

So they said to Jesus, “Sir, give us this bread always.” Jesus said to them, “I am the bread of life; whoever comes to me will never hunger, and whoever believes in me will never thirst.” John 6:34–35

Imagine if you were to never grow hungry or never thirst again. On a natural level, this would be an interesting reality. Of course, if you never had physical hunger or thirst, then you may never enjoy the delight of good food and drink. So why would anyone want to lose out on such delights?

Of course, Jesus was not speaking of natural food and drink, He was speaking of supernatural hunger and thirst. And He was not saying that the spiritual food and drink He came to give us would eliminate our ability to delight in spiritual fulfillment. On the contrary, Jesus was saying that the spiritual food and drink He was to provide would result in never-ending fulfillment and satisfaction.

Chapter 6 of John’s Gospel will continue to be read throughout this week, the Third Week of Easter. This chapter presents us with what is traditionally called the “Bread of Life Discourse.” It’s John’s deep, mystical and profound teaching on the Most Holy Eucharist.

First of all, it’s useful to look at this Gospel within its context. Recall that on the previous day, Jesus performed the miracle of the multiplication of the loaves and fishes, and a crowd of people who had been fed by Him were now seeking more food. Jesus uses their desire for more food to begin to teach them about the Most Holy Eucharist, and He wants to do the same for you.

Put yourself into this scene. What is it that you hunger and thirst for the most? Perhaps you have plenty of physical food, but perhaps you don’t. If you do, what else do you crave? What do you desire? When you have identified your deepest desires right now, use these desires to allow our Lord to teach you about the Bread of Life. It might be useful to say to our Lord, “Here are my current desires in life…” And then, allow yourself to hear Jesus say to you, “I want to give you so much more. I am what you truly long for. If you come to Me, you will have all your desires fulfilled and more.” This is essentially the conversation Jesus had with this crowd throughout John Chapter 6.

Do you believe that the Most Holy Eucharist is capable of fulfilling you on the deepest level? Too often we approach that Sacrament in a lazy and distracted way. As a result, we often fail to truly receive our Lord on a level that provides this deepest delight and satisfaction.

Reflect, today and throughout this week, upon your approach to Holy Communion. The Eucharist is Christ Himself. It’s a gift that has the potential to not only sustain us in every way but also to draw us into the greatest Heavenly delights. Believe Jesus’ words in this holy chapter of John’s Gospel. For if you deepen your belief in all that Jesus has said, you will begin to realize that all you crave in life will begin to be fulfilled by this precious gift in ways beyond your imagination.

My Eucharistic Lord, You are the Bread of Life. You are all that I desire in life. Give me the grace of understanding, dear Lord, so that I can come to believe all that You have revealed about the Most Holy Eucharist. I do believe, my God. Help my unbelief. Jesus, I trust in You.

Prayers for Easter

 

Easter Season Prayers

Scripture Meditations for the Easter Season

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured images above: Monstrance Jesus In The Blessed Sacrament, via needpix

Image: Christ the Saviour By Juan de Juanes, via Wikimedia Commons

Evangélium 2024. április 16. – Kedd

 

Abban az időben, amikor Jézus az örök élet kenyeréről beszélt, így szóltak hozzá a tömegből: „Hadd lássuk, milyen csodát művelsz, hogy higgyünk neked! Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az írás mondja: Égből való kenyeret adott enni nekik.” Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből, és életet ad a világnak.” „Uram – kiáltották –, add nekünk mindig ezt a kenyeret!” Jézus így válaszolt: „Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé; és aki bennem hisz, nem szomjazik sohasem.”

Jn 6,30-35

Elmélkedés:

Nincs okunk kételkedni abban, hogy a csodálatos kenyérszaporításkor Jézus cselekedetében a jelenlévők felismerték a messiási idők jelét, miszerint az eljövendő megváltó a pusztában kenyérrel fogja táplálni a népet. De ez mégsem volt elég számukra, hanem újabb jelet kérnek tőle. Miért kérik a jelet? Elképzelhető, hogy hinni szeretnének benne, ezért tegyen ismét csodát, mintegy megerősítésként. De az is lehetséges, hogy próbára akarták tenni őt, s abban bíztak, hogy másodszorra kudarcot vall. A második elgondolást erősíti az a tény, hogy az Úr nem teljesíti a kérést. Ő nem szeretne megfelelni a csodaváró emberi elképzeléseknek, hanem mindenkor az Atyának engedelmeskedik. A kérés elutasítását követően Jézus folytatja beszédét, amelyben tanítást ad az igazi mennyei kenyérről, amelyet az Atya ad az embereknek. Aztán kimondja a lényeget: „Én vagyok az élet kenyere.”
Kijelentése előrevetíti az utolsó vacsora eseményét, az ott történt csodát, amikor a kenyeret saját testeként adta az apostoloknak, majd a bort saját véreként. Ennek az átváltozásnak a csodája válik jelenvalóvá minden szentmisében. Az utolsó vacsorán értik meg az apostolok Mesterük korábbi szavainak értelmét. Mi pedig a szentmisében találkozunk újra és újra azzal, hogy a feltámadt Krisztus az élet kenyere, az élő Krisztus az örök élet kenyere, azaz az Oltáriszentség mind Krisztus halálának, mind az ő feltámadásának titkát magában foglalja.
A legnagyobb ajándék az, amikor az Oltáriszentségben Jézus önmagát adja nekünk.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Drága Jézus! Sokszor olyan nehéz az élet. Teszem a dolgom, és nincs elismerés. Vonj magadhoz engem fáradtságomból. Köszönöm, hogy ezerszeres jutalmat ígérsz minden erőfeszítésemért. Neked akarok dolgozni, tisztességes akarok maradni, ha mások tisztességtelenek is, szolgálni akarok, ha mások uralkodnak is. Szelíd és alázatos szívű Jézus, hiszem, hogy csak benned találom meg lelkem nyugalmát, te adsz új erőt a mindennapokhoz. Köszönöm megnyugtató szavaid!

Food for Eternity April 15, 2024


Monday of the Third Week of Easter
Readings for Today

Video

“Rabbi, when did you get here?” Jesus answered them and said, “Amen, amen, I say to you, you are looking for me not because you saw signs but because you ate the loaves and were filled. Do not work for food that perishes but for the food that endures for eternal life, which the Son of Man will give you.” John 6:25–27

What do you work for in life? That which ultimately perishes? Or that which is eternal? This is an important question to sincerely answer. Too often we spend most of our lives putting most of our time and energy into those things that have little value for eternity.

The day before the above quoted conversation, Jesus had multiplied the loaves and fishes and fed five thousand households. The people were so impressed that the next day, when they were hungry again, they came looking for Jesus and found Him on the other side of the lake. Jesus, of course, immediately understands the situation. He realizes that the crowd of people who found Him were more interested in another meal than they were in the spiritual food that is eternal. So Jesus gently uses the opportunity to give them this short lesson about what is most important. The “food that endures for eternal life” is ultimately faith in Jesus.

Imagine if you were one of those people who witnessed, first hand, the miracle of the multiplication of the loaves and fishes. What sort of an impact would that have had on you? Would it have drawn you into a deep faith in Jesus, the Son of God? Or would you have been more impressed with the free and miraculous food? What’s interesting is that Jesus feeds the five thousand when they are not expecting it and not desiring it. But when they do come expecting it and desiring it the next day, He refuses. Jesus refuses another miracle because He wants the people to look deeper to the eternal reality.

In our own lives, living primarily for the deeper and eternal reality is often hard to do. It’s easy to keep our eyes on the superficial and less important aspects of life. How do I make more money? Or buy a new car? Or have a fancier meal? How can I better entertain myself? What new piece of clothing should I buy? And the list goes on. Of course none of these things are evil, but they are all passing and will not have an effect upon our eternal soul. And, in fact, if we give too much attention to the superficial and least important aspects of life, they will have the effect of distracting us from that which is most important.

Reflect, today, upon this challenge from Jesus. Do not work for that which perishes; work for that which is eternal. Look at your priorities in life. Where is your focus? What concerns you the most every day? Hopefully your greatest concern is to grow deeper in faith in the Son of God. Hopefully it is to live the charity that is eternal. If you honestly look at your life and the goals you have and see yourself overly concerned with the things of this world, then allow these words of our Lord to speak to you directly so that you are storing up riches for eternal life.

My most glorious Lord, You are the Food that is eternal. You are the Food for everlasting life. Give me the wisdom I need, dear Lord, to turn my eyes from the passing and least important things of this world and to turn, instead, to that which is eternal. May I keep my eyes upon You and be nourished by my faith in You. Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Easter Season Prayers

Scripture Meditations for the Easter Season

Mass Reading Options

Featured image above: Sermon on the Mount By Cosimo Rosselli, via Wikimedia Commons

Evangélium 2024. április 15. – Hétfő

 

A csodálatos kenyérszaporítás utáni napon a Genezáreti-tó túlsó partján maradt népnek eszébe jutott, hogy csak egy bárka volt ott. Tudták, hogy Jézus nem szállt a bárkába tanítványaival; tanítványai ugyanis egyedül hajóztak el. Közben Tibériásból több bárka jött a hely közelébe, ahol az Úrtól megáldott kenyeret ették. Amikor tehát a nép nem találta Jézust, sem a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?” „Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, – őt ugyanis az Atya igazolta.” Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”

Jn 6,22-29

Elmélkedés:

A kenyérszaporítás után az emberek így fordulnak Jézushoz: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” Ehhez hasonlót kérdezett az az ifjú, aki egy alkalommal Jézussal találkozott: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mt 19,16).
Jól tesszük, ha mi is megkérdezzük: Mit kell tennem az üdvösség, az örök élet elnyerése érdekében? Nem mindegy, hogy kihez fordulok ezzel a kérdéssel, kitől várom a választ. Egyedül Jézus Krisztust érdemes megkérdezni a legfontosabbról, az üdvösségről, mert az örök élet igéi nála vannak. Ő a leghitelesebb választ adja, mert ő az üdvösség egyedüli közvetítője.
Az evangélium kapcsán érdemes figyelnünk az emberek belső, lelki fejlődésére. Először a csodát tevő Jézust keresik, aki kenyeret adott nekik. Második lépésként odáig jutnak, hogy Isten akaratát keressék. E lépéseket nekünk is meg kell tennünk. Ha megtaláljuk Jézust, az ő tanítása és példája megmutatja nekünk, hogyan ismerhetjük meg Isten szándékát és hogyan valósíthatjuk meg azt életünk során. A Jézusban való hit útján elindulva és ővele járva eljuthatunk mennyei Atyánkhoz.
Jézus azt kéri az őt kereső emberektől, hogy mindig a mennyei Atya tetszését keressék és legfőbb szándékuk az örök élet elnyerése legyen. Keresem-e Isten tetszését? Kedvét leli-e Isten bennem, az ő gyermekében? Törekszem-e az örök életre?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Istenünk! Neked köszönhetjük születésünket, emberi létünket, egész életünket. Te szeretettel fordulsz felénk és gondoskodsz rólunk életünk során. Örömmel adunk most neked hálát mindazért, amit tőled kapunk. Megismerjük isteni nagyságodat és fenségedet, ezért örömmel imádunk téged. Benned felismerjük jóságos Atyánkat, aki a javunkat akarod, ezért szívesen fordulunk hozzád kéréseinkkel. Sokszor megtapasztaljuk irgalmasságodat és megbocsátó jóságodat, ezért bizalommal fohászkodunk hozzád bűneink bocsánatáért. Urunk, hallgasd meg imáinkat!

Spiritual Knowledge From Within April 14, 2024


Third Sunday of Easter (Year B)
Readings for Today

Video

“Why are you troubled? And why do questions arise in your hearts? Look at my hands and my feet, that it is I myself. Touch me and see, because a ghost does not have flesh and bones as you can see I have.” Luke 24:38–39

Imagine if Jesus appeared to you. What if He showed you the wounds in His hands and feet and invited you to touch Him so as to believe. Would you believe? Most likely you would, to a certain extent. It would be the beginning of an experience that could be life-changing, just as it was for these disciples. Our Lord’s appearance to the disciples led to their transformation from men who were confused and doubtful to men who were filled with joy and zeal. Eventually, they would go forth preaching about Jesus as witnesses to His death and Resurrection with courage and with a desire that all who heard them would turn to Jesus as their Savior.

In the first reading of today’s Mass, Saint Peter is recorded as doing this very thing. After healing a crippled man at the gate of the Temple, a crowd gathered in amazement and Peter preached to them about Jesus. He concluded His sermon by saying, “God has thus brought to fulfillment what he had announced beforehand through the mouth of all the prophets, that his Christ would suffer. Repent, therefore, and be converted, that your sins may be wiped away.”

Today, we are entrusted with the same mission given to our Lord’s disciples, and we must preach with the same zeal, courage and conviction with which they preached. First, we must become as certain as they were about Jesus’ triumph over sin and death. We must turn from all sin and believe that the fullness of life is found only in Christ Jesus. But then we must commit ourselves to the proclamation of this faith with every fiber of our being.

Begin by considering how deeply you believe in Jesus as the Savior of the World. Though it might be tempting to think that having Jesus appear to you in person would help deepen your faith in Him, the truth is that the first disciples were not primarily convinced because of the physical appearances of Jesus. Rather, this gift came primarily through the spiritual touching of their minds. After appearing to the disciples physically, we read that Jesus “opened their minds to understand the Scriptures.” This was what convinced them more than anything—the spiritual gift of understanding. And that gift is offered to you today, just as it was to the first followers of Jesus.

Saint Thomas Aquinas explains that the spiritual gift of understanding is a gift that reveals to us the very essence of God. He explains that it is a much deeper form of knowledge than that which is obtained through our five senses. Thus, simply seeing something with our eyes, touching it or hearing it is not nearly as convincing as the knowledge obtained through the spiritual gift of understanding. The gift of understanding enables us to “read inwardly” and to penetrate the very essence of something. For that reason, the physical appearance of Jesus might have been the first step toward believing, but it wasn’t until these same disciples encountered our Lord within their souls, perceiving the very essence of His Resurrection inwardly, that they were forever changed. Only this form of knowledge could then convince them to go forth and proclaim the message of salvation.

Reflect, today, upon your own knowledge of Jesus and the transforming power of His Resurrection in your life. Has God spoken to you within the depths of your soul? Have you perceived this inward knowledge and had your mind opened? Listen attentively to our Lord—not just with your ears but primarily with your spirit. It is there, within you, that you, like the first disciples, will come to know and believe in the life, death and resurrection of Christ so that you can then go forth empowered to proclaim these truths to others.

My revealing Lord, You showed Yourself to Your disciples not only physically but spiritually, revealing Your very essence to them interiorly. Please bestow this gift upon me, dear Lord. May I come to know You and believe in You with all my heart. As I do, please use me as an instrument of Your mercy to others. Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Easter Season Prayers

Scripture Meditations for the Easter Season

Mass Reading Options

Featured images above: Appearance of Jesus to the disciples, fresco in the basilica of Saint Andrew in Mantua, Italy, via Adobe

Evangélium 2024. április 14. – Húsvét 3. vasárnapja

 

Abban az időben az Emmauszból visszatért tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel Jézust a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok, a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?” Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.” Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek.”

Lk 24,35-48

Elmélkedés:

A feltámadás tanúi
A húsvéti időszakban a feltámadt Jézus megjelenéseiről szólnak az evangéliumok. Ezek a történetek hitünk erősödését segítik. Milyen tanításokat és üzeneteket hordoznak ezek a jelenések a húsvéti hit tartalmáról?
Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de helyesebb volna Krisztus feltámasztásáról beszélnünk. Ez a szóhasználat egyáltalán nem idegen a Szentírás kifejezésmódjától, hiszen a feltámasztást Szent Lukács evangélista és Szent Pál apostol kifejezetten az Atyának tulajdonítja. Az Apostolok Cselekedeteiben például a következőket találjuk: „Az élet szerzőjét megöltétek, de Isten feltámasztotta őt a halálból” (ApCsel 3,15), továbbá: „Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti a fára függesztve megöltetek” (ApCsel 5,30). Az apostol leveleiből is idézzünk néhány példát: „Mi hiszünk abban, (azaz Istenben,) aki feltámasztotta a halottak közül Jézus Krisztust, a mi Urunkat” (Róm 4,24). „Tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal” (2Kor 4,14). Az Atya „hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta a halottak közül, és jobbjára állította a mennyekben” (Ef 1,20). Ezek a szentírási kijelentések egyértelművé teszik, hogy Krisztus feltámasztása a mennyei Atya cselekedete. Itt válik igazán nyilvánvalóvá, hogy Isten az élet és a halál ura, akinek hatalma van életet és új életet adni az embernek. A teremtő Isten újjáteremtő szeretetét csodálhatjuk meg Jézus feltámasztásában. Bár a kereszthalál pillanatában úgy tűnt, hogy az Atya is elhagyta a Fiút, a feltámadásban bizonyossá vált számunkra, hogy valójában az Atya hűséges maradt a Fiúhoz, hűséges a szeretethez.
A húsvéti beszámolók másik fontos tanulsága, hogy a hitnek szilárd alapja van mind az apostolok, mind a mi számunkra. A hit nem légből kapott híresztelésekre vagy feltételezett látomásokra alapul. A feltámadása után megjelenő Jézus tanújelét adja annak, hogy él. Megmutatja sebhelyeit és az apostolok szeme láttára eszik. Eloszlatja Tamás apostol kételyeit, miként arról az elmúlt vasárnapon hallottunk, és megszünteti apostolai félelmét, ahogyan erről a mai evangéliumban olvashatunk. Vajon képesek vagyunk-e az apostolok szemével nézni a feltámadt Krisztust? Akarjuk-e szemlélni és érinteni a kereszten szerzett sebeit, hogy hitre ébredjünk? Van-e bennünk bátorság, hogy mi is Istenre bízzuk életünket? A húsvét titkában hinni, a feltámadásban hinni, Isten új életet adó erejében hinni azt jelenti, hogy egész életünket Istenre bízzuk. Krisztus feltámadása azt jelenti, hogy örökre és teljesen az Atyának él. És ebből az is következik, hogy nekünk is Istennek kell élnünk, hogy halálunk és feltámadásunk után örökre Istennel élhessünk.
Az apostolok hitének a Jézussal való személyes kapcsolat az alapja. Az apostolok azzal a meggyőződéssel válnak a feltámadás tanúivá és bátor hirdetőivé, hogy személyesen találkozhattak Jézussal. A feltámadás eseménye válik igehirdetésük legfontosabb elemévé, tehát Jézus feltámadásának fényében kezdik értelmezni és hirdetni Mesterük korábbi csodáit és beszédeit. Számukra is és hallgatóik számára is a Jézus feltámadásába vetett hit a döntő, s nem az, hogy miként történhetett meg korábban egy-egy csodás gyógyulás vagy hogyan kell értelmezni egy jézusi példabeszédet. A Feltámadottal való találkozás élménye válik hitük biztos alapjává.
Érdemes elgondolkodnunk a mai evangélium utolsó kijelentésén, amely így hangzik: „Ti tanúi vagytok ezeknek” (Lk 24,48). Jézus egykor arra hívta az apostolokat, hogy életének, cselekedeteinek, tanításának tanúi legyenek, most pedig arra ad nekik küldetést, hogy mindezen túl halálának és feltámadásának tanúi legyenek. A kezdeti időkben az apostolok tanúságtételének, a későbbi századok során az Egyház tanúságtételének köszönhető, hogy az emberek megismerhetik Krisztust. A húsvéti beszámolók indítsanak bennünket arra, hogy hitünkről mi is tanúságot tegyünk! Legyünk Krisztus feltámadásának hirdetői!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Megerősítem irántad való szeretetemet és minden nap meg akarom azt vallani előtted. Légy velem, hogy szüntelenül megújuljak a szeretetben, s azt ne csak szavaimmal, hanem cselekedeteimmel és egész életemmel is kifejezzem! Hálával gondolok arra, hogy te szeretetből feláldoztad életedet értem és minden emberért. Elkötelezem magamat, hogy én is az önzetlen és önfeláldozó szeretet útját fogom járni. Segíts, hogy irántad való szeretetből mindent megtegyek üdvösségemért. Uram, te légy bennem a szeretet!

Do Not Be Afraid April 13, 2024


Saturday of the Second Week of Easter
Readings for Today

Saint Martin I, Pope and Martyr—Optional Memorial

Video

When they had rowed about three or four miles, they saw Jesus walking on the sea and coming near the boat, and they began to be afraid. But he said to them, “It is I. Do not be afraid.”  John 6:19–20

On October 22, 1978, Pope Saint John Paul II was inaugurated as the 264th pope of our Holy Church. During his homily, the Holy Father said, “Brothers and sisters, do not be afraid to welcome Christ and accept his power.” The phrase “Do not be afraid” was repeated over and over again throughout his pontificate. In his book, Crossing the Threshold of Hope, which was written as a preparation for the new millenia, the Holy Father explained the following: “When pronouncing these words in St. Peter’s Square, I already knew that my first encyclical and my entire papacy would be tied to the truth of the Redemption. In the Redemption we find the most profound basis for the words “Be not afraid!”: “For God so loved the world that he gave his only Son” (cf. Jn 3:16).

This exhortation against fear is repeated throughout the Bible numerous times. It is found in the Old Testament over a hundred times in some form and in the New Testament over fifty times. Again and again, God wants us to conquer fear, worry, and anxiety. He wants us to trust in Him in all things and place all of our hope in Him.

What is it that you fear the most in life? For some, fear comes on a daily basis. Perhaps you face financial insecurity, poor health, a broken relationship, psychological difficulties, etc. There are numerous things in life that can easily tempt us to fear.

In the Gospel passage for today, Jesus walks toward His disciples on the water during a turbulent time on the Sea of Galilee. The wind was blowing, and the waves were distressing. And though these fishermen had spent many nights on the sea, Jesus chose to come to them at this moment, not so much to help them get to shore but to teach all of us that no matter what “storm” we face in life, He will be there in ways that are truly miraculous. Certainly, none of the disciples ever expected to see Jesus walking on the water in the middle of the night while the waves were crashing upon their boat. But Jesus did this and spoke those words, “Do not be afraid,” because He wanted us to know that no matter what we struggle with in life, He is always there, coming to us in love, and will see us safely to the shore of His peace.

If fear is something you struggle with on a personal level, then turn your eyes to the reality of the Redemption. The Father sent the Son into the world to save you. Jesus did not only come to teach, or to inspire, or to help. He came to save. To redeem. To destroy death, fear, sin and all that keeps us from the Father. His saving act changes humanity forever. If you understand that and believe it, then nothing can steal away your peace and fill you with fear.

Reflect, today, upon this powerful little phrase: “Do not be afraid!” Imagine yourself in the boat with the disciples at night, being tossed by the waves, surrounded by darkness. And then see Jesus coming to you speaking those words. Know that He speaks them to you in the darkest moments of your life and that He will never leave you. Hope in Him and let His saving act of the Redemption transform your life forever.

Jesus, my Redeemer, I thank You for coming into this world to save us. Thank You for the gift of the Redemption of the world. When I am tempted to fear and turn my eyes to the difficulties of the world, give me the grace I need to turn to You in hope and trust. Enter the storms of my life, dear Lord, and lift my burden of fear. Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Easter Season Prayers

Scripture Meditations for the Easter Season

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Martin I, Pope and Martyr

Mass Reading Options

Featured images above: Jesus walking on the Sea of Galilee By Paul Bril and Frederik van Valckenborch, via Wikimedia Commons