That Which is Within February 8, 2023


Wednesday of the Fifth Week in Ordinary Time
Readings for Today

Saint Jerome Emiliani, Founder—Optional Memorial

Saint Josephine Bakhita, Virgin—Optional Memorial

Video

Jesus summoned the crowd again and said to them, “Hear me, all of you, and understand. Nothing that enters one from outside can defile that person; but the things that come out from within are what defile.” Mark 7:14–15

What is within you? What is in your heart? Today’s Gospel concludes with a list of vices that sadly come from within: “evil thoughts, unchastity, theft, murder, adultery, greed, malice, deceit, licentiousness, envy, blasphemy, arrogance, folly.” Of course, none of these vices are desirable when looked at objectively. They are all quite repulsive. And yet too often they are sins that people deal with on a regular basis to one extent or another.

Take greed, for example. When understood clearly, no one wants to be known as one who is greedy. It’s a shameful attribute to have. But when greed is not looked at as greed, it’s easy to fall into the trap of living it. One who is greedy desires an excessive amount of this or that. More money, a better house, a nicer car, more luxurious vacations, etc. Thus, when a person is acting in a greedy way, greed does not seem undesirable. It’s only when greed is looked at in an objective way that it is understood for what it is.

In this Gospel, by naming this long list of vices, Jesus does us an incredible act of mercy. He rattles us and calls us to step back and look at sin for what it is. Jesus also makes it clear that when you live one or more of these vices, you become defiled. You become greedy, a liar, cruel, a gossip, hateful, arrogant, etc. Objectively speaking, no one wants this.

What is it in that list of vices that you struggle with the most? What do you see within your own heart? Be honest with yourself before God. Jesus desires that your heart be pure and holy, freed from these and every filth. But unless you are able to look at your own heart with honesty, it will be difficult to reject the sin with which you struggle.

Reflect, today, upon this list of sins identified by our Lord. Consider each one and allow yourself to see each sin for what it truly is. Allow yourself to despise these sins with a holy wrath and then turn your eyes to that sin with which you struggle the most. Know that as you consciously see that sin and reject it, our Lord will begin to strengthen you and purify your heart so that you become freed from that defilement and become, instead, the beautiful child of God you were made to be.

My merciful Lord, help me to see sin for what it is. Help me, especially, to see my own sin—that sin within my own heart that defiles me as Your dear child. As I see my sin, give me the grace I need to reject it and to turn to You with all my heart so that I can become a new creation in Your grace and mercy. Jesus, I trust in You!

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saints of the Day –

Saint Jerome Emiliani, Priest

Saint Josephine Bakhita, Virgin

Mass Reading Options

Featured image above: Christ Preaching By Rembrandt, via Wikimedia Commons

Evangélium 2023. február 8. – Szerda



Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: „Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.” Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: „Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?” Ezzel tisztának mondott minden ételt.
Aztán így folytatta: „Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert.”
Mk 7,14-23

Elmélkedés

A tegnapi evangélium a törvény megtartásáról szólt, ennek folytatása a mai szakasz. A zsidó törvények jelentős részét alkották az ún. tisztasági szabályok. Ezen előírások a külső, a testi tisztaságot célozták meg, amelyek kötelezőek voltak a szertartások bemutatásához vagy az étkezések előtt. Ugyanakkor tulajdonképpen nem foglalkoztak a lelki tisztasággal, a szív tisztaságával. Könnyen beláthatjuk, hogy a külső tisztaság mellett ugyanolyan elengedhetetlen, hogy valaki tiszta lélekkel álljon Isten elé áldozatával vagy imádságával. Jézus szavai szerint a szívünket kell megőriznünk mindenféle rossz szándéktól, mert ezek akadályozzák meg azt, hogy istentiszteletünk kedves legyen.
Jézus azt állítja, hogy az ember szívéből, belülről származik minden rossz. Kijelentése azokra az emberekre vonatkozhat, akik nem ismerik fel a szívükbe írt isteni törvényt vagy nem vesznek róla tudomást. De ehhez hasonlóan a jó is a szívünk mélyéből fakad, ha a törvényeket belátjuk és megtartjuk. Isten a saját képmására alkotta meg az embert és belénk írta a jó képességét. Rosszra hajló emberi természetünk néha fellázad Isten ellen. E kísértéseket kell legyőznünk önmagunkban. A gonosz lélek kísértései és az Isten által nekünk juttatott kegyelem között kell naponta választanunk szabad akarattal.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Erősítsd bennünk a mennyország utáni vágyat! Földi életünket úgy kell élnünk, hogy teljesítjük kötelességeinket ebben a világban és igyekszünk szebbé tenni a teremtett világot, jobbá tenni embertársaink életét. Bár ez a világ csak ideiglenes otthonunk, hiszen a mennyei Atya mindannyiunkat az örök életre hív. Hisszük, hogy akiket Egyházunkban szentként és boldogként tisztelünk, eljutottak a mennyországba, amely az ő legfőbb vágyuk volt. Segíts minket, hogy közbenjárásukra és példájukat követve mi is eljussunk az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230208.mp3

 


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Worship From the Heart February 7, 2023


Tuesday of the Fifth Week in Ordinary Time
Readings for Today

Video

When the Pharisees with some scribes who had come from Jerusalem gathered around Jesus, they observed that some of his disciples ate their meals with unclean, that is, unwashed, hands. Mark 7:6–8

It seems quite clear that Jesus’ instant fame led these religious leaders to jealousy and envy, and they wanted to find fault with Him. As a result, they carefully observed Jesus and His disciples, and they noticed that Jesus’ disciples were not following the traditions of the elders. So the leaders began questioning Jesus about this fact. Jesus’ response was one of severe criticism of them. He quoted Isaiah the prophet who said, “This people honors me with their lips, but their hearts are far from me; in vain do they worship me, teaching as doctrines human precepts.”

Jesus strongly criticized them because their hearts were lacking true worship. The various traditions of the elders were not necessarily bad, such as the careful ceremonial washing of one’s hands before eating. But these traditions were empty if they were not motivated by a deep faith and love of God. The external following of human traditions was not truly an act of divine worship, and that’s what Jesus wanted for them. He wanted their hearts to be set ablaze with a love of God and with true divine worship.

What our Lord wants of each one of us is worship. Pure, heartfelt, sincere worship. He wants us to love God with a deep interior devotion. He wants us to pray, to listen to Him, and to serve His holy will with all the powers of our soul. And this is only possible when we engage in authentic worship.

As Catholics, our life of prayer and worship is grounded in the holy Liturgy. The Liturgy incorporates many traditions and practices that reflect our faith and become a vehicle of the grace of God. And though the Liturgy itself is far different from the mere “tradition of the elders” that Jesus was criticizing, it’s useful to remind ourselves that the many Liturgies of our Church must move from the external actions to interior worship. Going through the motions alone is pointless. We must allow God to act on us and within us as we engage in the external celebration of the Sacraments.

Reflect, today, upon the burning desire in the heart of our Lord to draw you into worship. Reflect upon how well you allow yourself to be drawn into this worship every time you attend the holy Mass. Seek to make your participation not only an exterior one but, first and foremost, an interior one. Doing so will help ensure that the rebuke of our Lord upon the scribes and Pharisees does not also fall upon you.

My divine Lord, You and You alone are worthy of all worship, adoration and praise. You and You alone deserve the worship I offer You from the depths of my heart. Help me and Your entire Church to always interiorize our exterior acts of worship so as to give You the glory that is due Your holy name. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured image above: The Meal in the House of the Pharisee By James Tissot, via Wikimedia Commons

Evangélium 2023. február 7. – Kedd



Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”
Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van: Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.”
Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az „korbán” vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”
Mk 7,1-13

Elmélkedés

A zsidó vallási vezetők és Jézus között vita alakul ki a tisztasági törvények megtartásával kapcsolatban. A farizeusok és az írástudók nehezményezik, hogy Jézus tanítványai nem mosnak kezet étkezés előtt, amelynek akkoriban nem csupán egészségügyi oka volt, hanem vallási törvénynek számított. Válaszában a mi Urunk kijelenti, hogy amit a farizeusok számon kérnek tanítványaitól, csak emberi hagyományok, amelyek azonban távol vannak Isten parancsától.
A vita hátterében azt érdemes megvizsgálnunk, hogy Jézus milyen viszonyban van az ószövetségi törvényekkel, a mózesi törvényekkel. Látnunk kell, hogy nem a törvény ellen van, hanem az azt háttérbe szorító farizeusi hagyomány ellen. Elutasítja, hogy az emberi szabályok felülírják az isteni parancsokat. Jézus tehát a törvény hiteles magyarázójaként, értelmezőjeként lép fel ezekben a vitákban, akinek nézetei nem egyeznek az írástudók véleményével. Nem csoda tehát, hogy ők egy idő után a vallás ellenségét látják Jézusban, aki megkérdőjelezi tekintélyüket. Sőt megkérdőjelezi vallási magatartásukat, vallási cselekedeteiket is, hiszen másképpen értelmezi a törvényeket.
A szív tisztaságának forrása az Isten iránti szeretet. Ha ez az elv vezet vallási cselekedeteimben, nem kerülök a hamis istentisztelet zsákutcájába.
© Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható és teremtő Istenünk! Te az embert a saját képedre és hasonlatosságodra teremtetted. Szívünkbe adtad a vágyat, hogy téged keressünk és benned találjuk meg boldogságunkat. Fiad, Jézus azt kéri tőlünk, hogy hozzá váljunk hasonlóvá. Segíts minket, hogy arcunkon hordozzuk Jézus arcát! Segíts, hogy egészen odaadjuk, felajánljuk magunkat neked! Adj nekünk bölcsességet, hogy felfogjuk Jézus szavainak értelmét, komolyan vegyük azt és megadjunk neked mindent, ami téged illet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230207.mp3

 


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Seeking Healing February 6, 2023


Monday of the Fifth Week in Ordinary Time
Readings for Today

Saints Paul Miki and Companions, Martyrs—Memorial

Video

Whatever villages or towns or countryside he entered, they laid the sick in the marketplaces and begged him that they might touch only the tassel on his cloak; and as many as touched it were healed. Mark 6:56

It would have been truly awe-inspiring to witness Jesus healing the sick. The people who witnessed this clearly had never seen anything like it before. For those who were sick, or whose loved ones were sick, each healing would have had a powerful effect upon them and upon their whole family.

Today, modern medicine, with its ability to treat so many illnesses, has lessened the fear and anxiety over getting sick. But in Jesus’ time, serious illness was of far greater concern. For that reason, the desire of so many people to bring their sick to Jesus so that they could be healed was very strong. This desire drove them to Jesus so that “they might touch only the tassel on his cloak” and be healed. And Jesus didn’t disappoint.

Though Jesus’ physical healings were unquestionably an act of charity given to those who were sick and to their families, they obviously weren’t the most important thing Jesus did. And it’s important for us to remind ourselves of that fact. Jesus’ healings were primarily for the purpose of preparing the people to listen to His Word and to ultimately receive the spiritual healing of the forgiveness of their sins.

In your own life, if you were seriously ill and were given the option to receive either a physical healing or to receive the spiritual healing of the forgiveness of your sins, which would you choose? Clearly, the spiritual healing of the forgiveness of your sins is of infinitely greater value. It will affect your soul for all eternity. The truth is that this far greater healing is available to us all, especially in the Sacrament of Reconciliation. In that Sacrament, we are invited to “touch the tassel on his cloak,” so to speak, and be spiritually healed. For that reason, we should have a much deeper desire to seek out Jesus in the confessional than the people of Jesus’ day had for physical healing. And yet, too often we ignore the priceless gift of God’s mercy and healing offered so freely to us.

Reflect, today, upon the desire in the hearts of the people in this Gospel story. Think, especially, about those who were seriously ill and about their burning desire to come to Jesus for healing. Compare that desire in their hearts to the desire, or lack of desire, in your heart to run to our Lord for the spiritual healings your soul so desperately needs. Seek to foster a greater desire for this healing, especially as it comes to you through the Sacrament of Reconciliation.

My healing Lord, I thank You for the spiritual healing You continually offer me, especially through the Sacrament of Reconciliation. I thank You for the forgiveness of my sins on account of You suffering on the Cross. Fill my heart with a greater desire to come to You so as to receive the greatest gift I could ever receive: the forgiveness of my sins. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saints Paul Miki and Companions, Martyrs

Mass Reading Options

Featured image above: Crowds gather as Christ heals the sick. Engraving by T. Phil, via Wikimedia Commons

Evangélium 2023. február 6. – Hétfő



Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték, ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult.
Mk 6,53-56

Elmélkedés

A mai evangéliumban nem egy konkrét csodát, hanem általános jellegű összefoglalást olvasunk arról, hogy meggyógyulnak azok, akik ennek reményében mennek Jézushoz. A gyógyulni vágyók „legalább a ruhája szegélyét szeretnék megérinteni”, hiszen azt tapasztalják, hogy mindenki gyógyulást nyer, aki ezt megteszi.
A leírásból kiindulva két alapvető tévedést oszlassunk el Jézus csodáival kapcsolatban. Jézus csodáit éppen megmagyarázhatatlanságuk miatt sokan hasonlítják a varázslathoz. Olyannak tartják, mintha ügyes bűvészmutatványok volnának, amelyeknek feltételezhetően van magyarázata, de ez rejtve marad az emberek előtt. A csodáknál valójában nincs szó ügyeskedésről, szemkápráztató mutatványról vagy rejtélyes varázslatról. A csoda azt jelenti, hogy Isten beavatkozik a világ rendjébe, a természet rendjébe. Szokatlan dolgot tesz, hogy az ember figyelmét felkeltse. A csoda nem öncélú, hanem hitet akar ébreszteni.
Az evangélista leírása szerint sokan mennek Jézushoz, kérik gyógyulásukat és mindenki meg is gyógyul. Ebből az következne, hogy aki csodának számító dolgot kér és kifejezi hitét, azzal meg is történik a csoda, azaz a csoda imával vagy hitvallással kikényszeríthető Istentől. Ez szintén tévedés. A csoda Isten ajándéka. Isten akkor tesz csodát, amikor ő jónak látja. Az ember egyet tehet: elfogadja Istennek ezt a különleges ajándékát.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Te boldognak nevezted azokat, akik hallgatják az Isten szavát, hallgatnak téged. Nem csupán a szavak meghallgatásáról és a tanításnak való engedelmességről beszéltél, hanem arról, hogy ragaszkodjunk hozzád, aki számunkra a leghitelesebben közvetíted a mennyei Atya szavát és akaratát. Követődként akkor válunk Isten tanítványaivá, ha osztozunk életedben, sorsodban, engedelmességedben, szenvedéseidben és feltámadásodban. Vezess minket, Urunk, az üdvösségre!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230206.mp3

 


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

The Light of the World February 5, 2023


Fifth Sunday in Ordinary Time (Year A)
Readings for Today

Video

“You are the light of the world. A city set on a mountain cannot be hidden. Nor do they light a lamp and then put it under a bushel basket; it is set on a lampstand, where it gives light to all in the house. Just so, your light must shine before others, that they may see your good deeds and glorify your heavenly Father.” Matthew 5:14–16 

We’ve all experienced a time when the lights went out and we were in darkness. In this case, if you were to light a candle and place it in the center of the room, its light would make quite a difference. One candle in a darkened room transforms that room, making it a more comfortable dwelling place.

Using that image, consider the first line in Jesus’ metaphor above. “You are the light of the world.” Try to see yourself as that single candle in the darkness. That is your mission. Just as a single candle can give light to an entire room, so you are capable of being a source of light for many others.

One of the primary missions we have all received in life is to allow the light of God’s grace to “shine before others.” The result of fulfilling this mission is that others will see our good deeds that were inspired by God, and they will, in turn, glorify the Father in Heaven. Thus, your mission of radiating the light of Christ for others results in God being praised and glorified.

This full statement of Jesus is especially helpful to consider when we struggle with pride. Pride is a way of pointing to ourselves. It’s an act of selfishness by which we place ourselves in the spotlight as a way of trying to become the object of others’ praise. But what Jesus tells us is that when we properly fulfill our role of being the light of the world, when we radiate the Light of Christ, others will be inspired not to praise us but rather to glorify God as He acts through us. This is quite a difference.

With that being said, the beautiful thing about God being glorified is that God often wants us to share in that glory. That means that if you were to do an act of charity for another, and they were deeply grateful to you and thanked you, their “thank you” is an act of glorifying God when it is understood that you acted out of a love of God. God is praised when we, His children, give and receive love and honor between each other on account of our faith.

Reflect, today, upon two things. First, think about those upon whom God has called you to shine His light. Who is it in your life who needs an act of love, charity, mercy, forgiveness or compassion? Commit yourself to becoming God’s light for them in their darkness. Second, think about those who have shone the Light of Christ upon you. When this has happened, how did you respond? Hopefully your response was one of a gratitude that not only returns love to the other but also glorifies God through your gratitude. Be the light of the world to a world in need and seek out that light as it shines brightly through others. This is the only way to step out of the darkness that constantly tries to pervade us.

Lord, You are the true Light Who dispels every darkness in life. You are the Light of my life and shine brightly for all to see. Help me to see Your light as it shines on others and to glorify You for that gift. And help me to be an instrument of Your light to those who need it the most. Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Agatha, Virgin and Martyr
Not celebrated as a liturgical memorial this year since it falls on Sunday

Mass Reading Options

Featured image above: via pixabay

Evangélium 2023. február 5. – Évközi 5. vasárnap



Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”
Mt 5,13-16

Elmélkedés

Legyetek a világ világossága!
A hegyi beszéd a Krisztus-követő ember életprogramját fogalmazza meg. Jézus világosan látja, hogy tanítványai és követői a későbbi évszázadokban nem élhetnek elkülönülten a világtól, hanem a világban élnek és küldetésük van. A keresztény ember tehát egy új életformát mutat fel, amely sok ember részéről meg nem értésbe vagy ellenállásba ütközik, miként erről a nyolc boldogság befejezése is említést tesz. Mindenféle ellenállás és üldözés ellenére is a keresztény ember jelként, világító fényként él a világban, úgy él Krisztus igazsága és tanítása szerint, hogy az követendő legyen mások számára is. Nem valamiféle magamutogatásról van itt szó, hanem arról, hogy Krisztusra irányítjuk a figyelmet, akinek személyében mindenki felismerheti az üdvösség egyedüli közvetítőjét. Akkor hiteles a keresztény életünk, ha ezt valóban felismerik az emberek és az Úr követőivé válnak.
Ebből a szempontból a föld sójáról, a világ világosságáról és a lámpatartóra helyezett lámpásról szóló tanítást, és tulajdonképpen az egész hegyi beszédet úgy kell értelmeznünk, mint Jézus prófétai látomását arról, hogy tanítványai révén miként valósul meg az idők folyamán az Isten országa a világban.
Jézus tehát sóhoz és világossághoz hasonlítja tanítványait, követőit, s mindazokat, akik befogadják Isten országát. Kijelentéseivel valójában feladatot ad nekünk. Azt a küldetést kapjuk tőle, hogy legyünk a föld sója, legyünk a világ világossága!
Rögtön eszünkbe jut, hogy Jézus magáról mondta: „Én vagyok a világ világossága” (Jn 8,12). Ő tehát a forrás, akinek fényében, világosságában élünk, s akinek fényét tovább kell sugároznunk a világ felé. Nem élhetünk e fény nélkül és a világ sem élhet nélküle. Ha megszakítjuk kapcsolatunkat Jézussal, mi magunk is a sötétségbe, mármint a hitetlenség és a bűn sötétségébe kerülünk, valamint hivatásunkat sem tudjuk a világ felé gyakorolni, azaz nem leszünk képesek arra, hogy Isten szeretetének világosságát sugározzuk. Az isteni kegyelem, jóság, irgalom és szeretet közvetítői csak akkor lehetünk, ha mi magunk is ebben a kegyelemben és szeretetben élünk. Jézus örömhírének szóbeli hirdetésével és jócselekedeteink által világossággá válunk. Nem magunkra akarjuk felhívni a figyelmet, hanem Istennek akarunk dicsőséget szerezni. Így fog megvalósulni az, hogy jótetteinket látva az emberek Istent fogják magasztalni.
Miről veszem észre, hogy só vagyok, aki megízesítem felebarátaim életét? Miből tudhatom, hogy világosság vagyok az emberek számára? Milyen jelei vannak igaz keresztény életemnek? Jel lehet az, hogy nem csupán egy időre akarok Krisztus követője lenni, hanem egész életemre elkötelezem magamat mellette. Jel az is, hogy a szeretet jócselekedetei fakadnak életemből. A hiteles kereszténység további ismérve, hogy életemet látva az emberek felfedezik Istent és az ő jóságát, és hálát adnak azért. S végül jel az is, hogy mindezek nem tesznek elbizakodottá vagy megelégedetté, hanem tudom, hogy tovább kell fejlődnöm. Csak akkor lehetek a világ világossága, ha Krisztus a világosság bennem. Csak akkor tudom ízessé tenni az emberek világát, ha Krisztus él bennem.
A mai vasárnap evangéliuma felszólít bennünket: Menjetek és legyetek a föld sója! Legyetek a világ világossága!
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te azt kéred tőlünk, hogy igehirdetésünk és életünk tanúságtétele legyen ízes, legyen megnyerő. Az évszázadok során a te örömhíred, az evangélium üzenete nem veszítette el ízét, s nem veszített időszerűségéből. A mai kor emberének is szüksége van az evangélium ízére. Az örömhírből akár egy csipetnyi is elegendő ahhoz, hogy benne az ember rátaláljon, ráérezzen az őt vezető isteni igazságra. Urunk segíts minket, hogy kérésedet megvalósítva a föld sójává váljunk, mert ha a te isteni szereteted és jóságod ízét nem tudjuk a világnak adni, teljesen értéktelenek vagyunk. Segíts minket, hogy tanúságot tegyünk rólad a világban és szolgálatunk meghozza gyümölcsét Isten dicsőségére!

Aktuális

Miután betöltötte hetvenötödik életévét, 2023. február 3-án, Szent Balázs püspök és vértanú emléknapján Őszentsége Ferenc pápa elfogadta Excellenciás és Főtisztelendő Cserháti Ferenc centuriai címzetes püspök úr lemondását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöki tisztségéről.

Ezzel egyidőben, Őszentsége Ferenc pápa Főtisztelendő Martos Levente Balázst, a Központi Papnevelő Intézet rektorát trebai címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki.
Bővebben: https://www.magyarkurir.hu/hazai/ferenc-papa-martos-levente-balazst-az-esztergom-budapesti-foegyhazmegye-segedpuspokeve-nevezte-ki


Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20230205.mp3

 


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Unexpected Ministry February 4, 2023

Saturday of the Fourth Week in Ordinary Time
Readings for Today

Video

“Come away by yourselves to a deserted place and rest a while.”  Mark 6:34

The Twelve had just returned from going about the countryside preaching the Gospel. They were tired. Jesus, in His compassion, invites them to come away with Him to rest for a while. So they get in a boat to cross over to a deserted place. But when the people hear about this, they hurry on foot to the place that their boat was heading. So, when the boat arrives, there is a crowd awaiting them.

Of course, Jesus does not get upset. He does not get discouraged by the burning desire of the people to be with Him and the Twelve. Instead, the Gospel relates that when Jesus saw them, “his heart was moved with pity,” and He began to teach them many things.

In our own lives, after serving others well, it’s understandable to desire rest. Even Jesus desired this for Himself and His Apostles. But the one thing that Jesus permitted to “interrupt” His rest was the clear desire of the people to be with Him and to be fed by His preaching. There is much to learn from this example of our Lord.

For example, there are many times when a parent may only want to be alone for a while, and yet family concerns arise that need their attention. Priests and religious may also have unexpected duties that arise from their ministry that can, at first, appear to interrupt their plans. The same can be said for any vocation or situation in life. We may think we need one thing, but then duty calls and we find we are needed in a different way.

One key to sharing in the apostolic mission of Christ, be it to our families, Church, communities or friends, is to be ready and willing to be generous with our time and energy. It’s true that prudence will dictate the need for rest at times, but at other times the call to charity will supersede what we perceive as a legitimate need for our own rest and relaxation. And when true charity is demanded of us, we will always find that our Lord gives us the needed grace to be generous with our time. It is often in those moments when our Lord chooses to use us in ways that are truly transforming for others.

Reflect, today, upon the true needs of those around you. Are there people who would greatly benefit from your time and attention today? Are there needs that others have that will require you to change your plans and to give of yourself in a way that is difficult? Do not hesitate to give generously of yourself to others. In fact, this form of charity is not only transforming for those whom we serve, it is often one of the most restful and rejuvenating activities we can also do for ourselves.

My generous Lord, You gave of Yourself without reserve. People came to You in their need, and You did not hesitate to serve them out of love. Give me a heart that imitates Your generosity and help me to always say “Yes” to the charitable work to which I am called. May I learn to find great joy in serving others, especially in those unplanned and unexpected circumstances of life. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day –  Saints Paul Miki and Companions, Martyrs

Mass Reading Options

Featured image above: Christ and His Disciples in the Garden of Gethsemane By Rembrandt, via Wikimedia Commons