Húsvétvasárnap este a tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívőt” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jn 20,24-29
Elmélkedés:
A jól ismert húsvéti jelenetet, a feltámadt Jézus és Szent Tamás találkozását beszéli el az evangélium az apostol ünnepén. Miért volt ő hitetlen? Azért, mert nem volt együtt a többi apostollal, amikor Jézus megjelent nekik. Nem tudjuk meg a történetből, hogy merre járt és mi dolga volt éppen akkor, de tény, hogy lemaradt valamiről. Az ő számára nem volt elég bizonyíték társainak egybehangzó állítása, hogy látták a Feltámadottat. Tamás meg akart személyesen is győződni arról, hogy a Mester valóban él, látni akarja őt, meg szeretné érinteni a sebhelyeket.
Tamás kételkedik és hitetlenkedik. Az a nyolc nap, ami Jézus két megjelenése között eltelik, valószínűleg még inkább felerősíti Tamásban a kételkedést. Vajon meg fog-e újra jelenni Jézus? Vajon teljesül-e az ő vágya, láthatja-e őt? Vajon csak egyszeri alkalom volt az Úr megjelenése és ő végleg lemaradt egy megismételhetetlen élményről? Vajon meddig kell várnia? Ilyen gondolatok, kérdések járhattak Tamás fejében nyolc napon át. Ha néhány napig győzködték is őt apostoltársai arról, hogy valóban igazat mondanak, a nyolcadik napra már biztosan lemondtak arról, hogy meggyőzzék hitetlenkedő társukat. Nem is az ő szóbeli tanúskodásuk, hanem az Úr újbóli megjelenése hoz fordulatot Tamás életébe. Jézus nem hagyja kétségek között, hanem megmutatja neki sebhelyeit. Így oszlatja el hitetlenségét és ébreszti fel benne a hitet.
Kérem-e Jézustól a hit ajándékát? Tudok-e kitartóan imádkozni hitem erősödéséért?
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges. Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi gazdagodásra használhassuk! Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget nem ér! Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el nem múlik!