Priscilla Strakovits – Page 216

Evangélium 2021. január 16. – Szombat

Miután Jézus meggyógyított egy bénát, kiment a Tibériás-tó partjára. Nagy sokaság tódult hozzá, ő pedig tanította őket. Amint Jézus elhaladt a vám mellett, észrevette, hogy ott ül Lévi, aki Alfeus fia volt. Odaszólt neki: „Kövess engem!” Lévi (akit Máténak is hívtak) felállt, és követte.
Később Jézus elment vendégségbe Lévi házába. Ott Jézussal és tanítványaival együtt sok vámos és nyilvános bűnös is asztalhoz telepedett, mert sokan oda is elkísérték. Amikor a farizeusok közül való írástudók látták, hogy Jézus együtt eszik a nyilvános bűnösökkel és a vámosokkal, ezzel a kérdéssel fordultak a tanítványokhoz: „Miért eszik és iszik a ti Mesteretek együtt a vámosokkal és a nyilvános bűnösökkel?” Ennek hallatára Jézus ezt válaszolta nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Én nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”
Mk 2,13-17

Elmélkedés

Jézus korábbi csodái azt igazolták, hogy nemcsak a testi betegségeket képes megszüntetni isteni erejével, hanem a bűnök eltörléséhez, megbocsátásához is hatalma van. A test és a lélek gyógyítása nem kötődik egymáshoz minden esetben. A mai evangéliumban szereplő Lévi esetében nincs szó betegségről. Ő egy egészséges ember, akit azonban a foglalkozása miatt mindenki megvet és bűnösnek tart. A vámosok általában zsidó származásúak voltak, akik az idegen, elnyomó római hatalmat szolgálták ki azzal, hogy beszedték a vámot és az adókat. Mivel önmagában a rómaiak elnyomása sem tetszett a zsidóknak, akik érthető módon független államot szerettek volna, ezért a rómaiaknak való adófizetés sem volt kedvükre. Ezt tovább nehezítette az adószedők kapzsisága, akik a maguk hasznának növelése érdekében igyekeztek minél több pénzt beszedni.
Egy ilyen embert hív meg követésére Jézus. A meghívásnak Lévi rögtön engedelmeskedik, miként ehhez hasonlóval az első tanítványok esetében már találkoztunk. Az ő élete is megváltozik, otthagyja a vámasztalt, korábbi bűnös életének jelképét. A történet folytatásaként a következő jelenetben már az ő házában van Jézus, aki tanúságot tesz arról, hogy küldetése a bűnösökhöz szól.
Meghallom-e Jézus hívását és megbocsátó szavát? Készen állok-e arra, hogy kövessem az Urat és a tanítványa legyek?
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, te újra meg újra hangsúlyozod, hogy minden lehetséges annak, aki hisz. Ha megvizsgáljuk, melyik a legnagyobb, a neked leginkább tetsző erény, azt látjuk, hogy a hit. Igen, ennek ereje által készülünk fel arra, hogy belépjünk a Szentek Szentjébe. Hit nélkül, ó, dicsőség Ura, nem tettél volna értünk csodákat. Mielőtt csodát műveltél volna, azt akartad, hogy jóságoddal egyesítsük hitünket.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210116.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

An Act of the Greatest Charity January 15, 2021

Friday of the First Week of Ordinary Time
Readings for Today

They came bringing to him a paralytic carried by four men. Unable to get near Jesus because of the crowd, they opened up the roof above him. After they had broken through, they let down the mat on which the paralytic was lying. Mark 2:3–4

This paralytic is a symbol of certain people in our lives who seem to be incapable of turning to our Lord by their own effort. It’s clear that the paralytic wanted healing, but he was unable to come to our Lord by his own effort. Therefore, the friends of this paralytic carried him to Jesus, opened the roof (since there was such a large crowd), and lowered the man down before Jesus.

The paralysis of this man is a symbol of a certain type of sin. It’s a sin that someone desires forgiveness for but is incapable of turning to our Lord by their own effort. For example, a serious addiction is something that can so dominate a person’s life that they cannot overcome this addiction by their own effort. They need the help of others to even be able to turn to our Lord for help.

We each must see ourselves as the friends of this paralytic. Too often when we see someone who is trapped in a life of sin, we simply judge them and turn away from them. But one of the greatest acts of charity we can offer another is to help provide them with the means they need to overcome their sin. This can be done by our counsel, our unwavering compassion, a listening ear, and by any act of fidelity to that person during their time of need and despair.

How do you treat people who are caught in the cycle of manifest sin? Do you roll your eyes at them and turn away? Or do you firmly determine to be there for them to give them hope and to assist them when they have little or no hope in life to overcome their sin? One of the greatest gifts you can give to another is the gift of hope by being there for them to help them turn fully to our Lord.

Reflect, today, upon a person you know who seems to be not only caught in the cycle of sin but has also lost hope to overcome that sin. Prayerfully surrender yourself over to our Lord and commit yourself to the charitable act of doing anything and everything you can so as to help them fully turn to our divine Lord.

My precious Jesus, fill my heart with charity toward those who need You the most but seem incapable of overcoming the sin in their lives that keep them from You. May my unwavering commitment to them be an act of charity that gives them the hope they need to surrender their life to You. Use me, dear Lord, my life is in Your hands. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured image above: The sick of the palsy is let down before Jesus

Evangélium 2021. január 15. – Péntek

Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy otthon van, annyian jöttek össze, hogy még az ajtó előtti téren sem fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat, amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” Ült ott néhány írástudó is. Ezek így gondolkodtak szívükben: „Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?”
Jézus azonnal észrevette, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt tehát hozzájuk: „Miért gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: Azt mondani a bénának: Bűneid bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat és járj? Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” Ezzel odafordult a bénához: „Mondom neked: Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt, fölvette ágyát, és mindannyiuk szeme láttára eltávozott.
Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették Istent, és azt mondták: „Nem láttunk még ilyet sohasem!”
Mk 2,1-12

Elmélkedés

Miként az előzményekben a lepra az ember bűnösségét jelképezte, ugyanúgy a bénultság ennek a jele a mai evangéliumban, de ennél a csodánál hangsúlyozottabban jelenik meg az a gondolat, hogy a gyógyítás a bűntől való szabadulást jelenti.
A történetben szereplő személyt erőtlenné, magatehetetlenné teszi a betegsége, a bénasága, ezért mások segítségére szorul. Négyen viszik Jézus elé, mert egyetlen lépést sem képes a maga erejéből megtenni. Négyen, akik nem ismernek lehetetlent, s akik számára semmi nem lehet akadály, hogy elérjék céljukat. Meggyógyítani nem tudják, de a tőlük telhető legtöbbet teszik meg családtagjuk vagy társuk gyógyulása reményében és érdekében. Kafarnaum lakóiként ők is értesülnek Jézus korábbi csodás tetteiről, s miután elterjed annak híre, hogy visszatért a városba, rögtön hozzá indulnak a beteggel. És a csoda az Úr szavára megtörténik, a beteg azonnal járni tud, a saját lábán járva hagyja el a házat. És közben megtörténik a másik csoda, bűnei bocsánatot nyernek.
Milyen jó, amikor vannak olyanok, akik segítenek másokat abban, hogy az Úr elé kerüljenek! Mindegy, hogy testi betegségről vagy lelki bajról van szó, Jézus mindenkin tud segíteni. Milyen jó, amikor egyesek olyan erős hittel és bizalommal fordulnak Istenhez, ami megszünteti az akadályokat! Milyen jó, amikor a bűn okozta sebzettségnél nagyobb az isteni irgalmasságba vetett bizalom!
© Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas mennyei Atyánk! A te gyermekeid vagyunk. Segíts úgy élnünk, hogy méltók legyünk arra, hogy szeretett gyermekednek nevezz bennünket, és mindig megőrizzük magunkban az istengyermekség kegyelmét. Segíts minket, hogy irgalmad és megbocsátásod által újjászülessünk! Isten Fia, Jézus Krisztus, hirdetted és elhoztad nekünk az Atya irgalmát! Taníts minket alázatra és igaz bűnbánatra! Szentlélek Isten, aki a kiengesztelődés forrása vagy! Világosíts meg minket, hogy minden szegényben és rászorulóban Jézust lássuk, akivel jót tehetünk, amikor irgalmasak vagyunk hozzá!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210115.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Be Made Clean January 14, 2021

Thursday of the First Week of Ordinary Time
Readings for Today

A leper came to him and kneeling down begged him and said, “If you wish, you can make me clean.” Moved with pity, he stretched out his hand, touched the leper, and said to him, “I do will it. Be made clean.” Mark 1:40–41

If we come to our divine Lord with faith, kneel down before Him and present our need to Him, then we also will receive the same response given to this leper: “I do will it. Be made clean.” These words should give us hope in the midst of any and every challenge in life.

What is it that our Lord wills for you? And what is it that He desires to make clean in your life? This story of the leper coming to Jesus does not mean that our Lord will grant any and every request we bring to Him. Instead, it reveals that He wills to make us clean of that which afflicts us the most. Leprosy in this story should be seen as a symbol of the spiritual ills that afflict your soul. First and foremost, it should be seen as a symbol of the sin in your life that has become habitual and slowly does great damage to your soul.

At that time, leprosy not only caused grave physical damage to a person, but it also had the effect of isolating them from the community. They had to live apart from others who did not have the disease; and if they came near others, they had to show they were lepers by certain external signs so that people would not come in contact with them. Thus, leprosy had both personal and communal ramifications.

The same is true with many habitual sins. Sin does damage to our souls, but it also affects our relationships. For example, a person who is habitually harsh, judgmental, sarcastic or the like will experience the ill effects of these sins on their relationships.

Returning to the statement of Jesus above, consider that sin which not only affects your soul the most but also your relationships. To that sin, Jesus wishes to say to you, “Be made clean.” He wants to strengthen your relationship by cleansing the sin within your soul. And all it takes for Him to do that is for you to turn to Him on your knees and to present your sin to Him. This is especially true within the Sacrament of Reconciliation.

Reflect, today, upon your closest relationships in life. And then consider which of your sins most directly hurts those relationships. Whatever comes to mind, you can be certain that Jesus wants to rid you of that spiritual leprosy within your soul.

My divine Lord, help me to see that which is within me that most harms my relationships with others. Help me to see that which causes isolation and hurt. Give me the humility to see this and the trust I need to turn to You to confess it and seek Your healing. You and You alone can free me from my sin, so I turn to You in confidence and surrender. With faith, I also await Your healing words, “I do will it. Be made clean.” Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured image above: Christ cleans leper man By Sibeaster

Evangélium 2021. január 14. – Csütörtök

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom! Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd, senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.”
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek.
Mk 1,40-45

Elmélkedés

Jézus korában a lepra egy elterjedt bőrbetegség volt, amelyet a korabeli orvosi módszerekkel nem tudtak gyógyítani. A betegség terjedésének megakadályozása érdekében egyetlen lehetőség volt: a betegeket el kellett különíteni az egészségesektől. A mózesi törvénykönyvek különös figyelmet szentelnek a leprás betegségnek, illetve annak, hogy mi a teendő gyógyulás esetén. A leprások nem vehettek részt a közösségi eseményeken, különösen is az istentiszteleteken, elkülönített telepeken éltek, semmilyen módon nem érintkezhettek az egészséges emberekkel. Ha valaki meggyógyult a betegségéből, akkor a pap nyilvánította őt gyógyultnak és fogadta vissza a közösségbe. Ezekről a törvényi előírásokról és korabeli szokásokról hűen számol be a mai evangéliumi részlet.
Az egykori elképzelés szerint a lepra, mint testi betegség a bűnt, mint az emberi lélek betegségét jelezte. A leprás megtisztítása által az Úr megmutatja, hogy isteni erejével képes mind a test, mind a lélek gyógyítására. Megszünteti az ember bűnös állapotát, eltörli bűnét, hogy újra Isten elé járulhasson.
A jelen eset kulcseleme az akarat. A leprás gyógyulni akar, ezért nem törődik a távolságtartásra vonatkozó előírásokkal. Aztán kifejezi, hogy véleménye szerint csupán Jézus akaratán múlik, hogy segít-e rajta. Az Úr pedig kifejezi, hogy igen, ő is azt akarja, hogy a leprás megtisztuljon.
Szeretném-e, akarom-e, hogy Jézus megszabadítson bűneimtől?
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk. Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni. Add, hogy feladatainkat készséggel vállalhassuk.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210114.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

More Demons Driven Out January 13, 2021

Wednesday of the First Week in Ordinary Time
Readings for Today

Saint Hilary of Poitiers, Bishop and Doctor—Optional Memorial

When it was evening, after sunset, they brought to him all who were ill or possessed by demons. The whole town was gathered at the door. He cured many who were sick with various diseases, and he drove out many demons, not permitting them to speak because they knew him. Mark 1:32–34

Today we read that Jesus once again “drove out many demons…” The passage then adds, “…not permitting them to speak because they knew him.”

Why would Jesus not permit these demons to speak? Many of the early Church fathers explain that even though the demons had an understanding that Jesus was the promised Messiah, they did not understand fully what that meant and how He would accomplish His ultimate victory. Therefore, Jesus did not want them to speak only half-truths about Him, as the evil one often does, thus misleading the people. So Jesus always forbade these demons from speaking about Him publicly.

It’s important to understand that all of the demonic spirits failed to understand the full truth that it would be Jesus’ death that ultimately destroys death itself and sets all people free. For that reason, we see that these diabolical forces continually conspired against Jesus and tried to attack Him throughout His life. They stirred up Herod when Jesus was a baby, which forced Him into exile in Egypt. Satan himself tempted Jesus just prior to the beginning of His public ministry so as to try to dissuade Jesus from His mission. There were many diabolical forces who continually attacked Jesus throughout His public ministry, especially through the ongoing hostility of the religious leaders at the time. And it can be presumed that these demons may have initially thought they won the battle when they accomplished their goal of having Jesus crucified.

The truth, however, is that Jesus’ wisdom continually confounded these demons and ultimately transformed their evil act of having Him crucified into an ultimate victory over sin and death itself by rising from the dead. Satan and his demons are real, but compared to the truth and wisdom of God, these diabolical forces reveal their complete foolishness and weakness. Just like Jesus, we need to rebuke these tempters in our lives and command that they be silent. Too often we allow their half truths to mislead us and confuse us.

Reflect, today, upon the importance of confidently rebuking the evil one and the many lies he tempts us to believe. Rebuke him with the truth and authority of Christ and pay no attention to what he says.

My precious and all-powerful Lord, I turn to You and You alone as the source of all Truth and the fullness of Truth. May I listen to Your voice alone and reject the many deceptions of the evil one and his demons. In Your precious name, Jesus, I rebuke satan and all evil spirits, their lies and their temptations. I send these spirits to the foot of Your Cross, dear Lord, and open my mind and heart only to You. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Hilary of Poitiers, Bishop and Doctor

Mass Reading Options

Featured image above: The Blind and Mute Man Possessed by Devils By James Tissot

Evangélium 2021. január 13. – Szerda

Abban az időben Jézus kijött a kafarnaumi zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik. Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.
(Másnap) Jézus kora hajnalban felkelt, kiment (a házból), elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utána mentek. Amikor megtalálták, azt mondták neki: „Mindenki téged keres!” De ő azt felelte: „Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, – hiszen ezért jöttem.” És elment, hirdette az evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket.
Mk 1,29-39

Elmélkedés

A tegnapi evangéliumban Jézus a nyilvánosság előtt gyógyított, kiűzte a gonosz lelket egy emberből. A mai részben elvonul a nyilvánosság elől, betér egy házba, Simon Péter házába. Egy olyan házba, ahol éppen szükséghelyzet van, Péter anyósa lázas beteg. Ezt Jézus a tanítványaitól tudja meg, ők mondják el neki rögtön megérkezését követően. Láthatjuk, hogy a tanítványokban hamar bizalom ébred Jézus iránt. Korábban mindössze egyetlen csodát láttak tőle, a gonosz kiűzését, de ez elég nekik ahhoz, hogy most is az ő segítségét kérjék. Az Úr pedig késlekedés nélkül segít, meggyógyítja az asszonyt.
Időközben gyorsan elterjed Jézus előző csodájának híre. Mire beesteledik az egész város tudomást szerez arról, hogy Jézus mit tett. Kafarnaumban néhány száz ember lakhatott abban az időben, és a település életét alaposan felbolygatta az eset. Az emberek logikusan gondolkodnak: aki egy megszállottat képes meggyógyítani, annak bizonyára más betegségek felett is van hatalma. Az érkezők még nem Jézus tanítására kíváncsiak, hanem a betegeket viszik hozzá, hogy gyógyítsa meg őket s az Úr teljesíti kérésüket.
Ezt követően az evangélium második szakasza mégsem a csodás gyógyításokban jelöli meg Jézus küldetésének lényegét, hanem az evangélium hirdetésében. A csodák tehát nem öncélúak, hanem megerősítik Jézus szavainak, tanításának igazságát.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus! Te azért hívtad meg egykor tanítványaidat, hogy a te tanúid legyenek. Tanúskodjanak arról, amit tanítottál és cselekedtél. Ők megismerték a te életedet, veled éltek, s látták találkozásaidat az emberekkel. Te arra hívsz bennünket, hogy megismerjünk téged és tanításodat, és legyünk tanúid a világban. Tőled kapott küldetésünk mindenkihez szól, örömhíredből senki nem lehet kizárva, irgalmad mindenki felé kiárad. Taníts minket arra, hogy engedelmes szolgáid legyünk, akik művedet alázattal folytatjuk annak érdekében, hogy Isten országa szüntelenül növekedjen.

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210113.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Confronting the Evil One January 12, 2021

Tuesday of the First Week in Ordinary Time
Readings for Today

In their synagogue was a man with an unclean spirit; he cried out, “What have you to do with us, Jesus of Nazareth? Have you come to destroy us? I know who you are–the Holy One of God!” Jesus rebuked him and said, “Quiet! Come out of him!” Mark 1:23–25

There were numerous times when Jesus directly confronted demons in the Scriptures. Each time He rebuked them and exercised His authority over them. The passage above illustrates one such case.

The fact that the devil shows himself over and over in the Gospels tells us that the evil one is real and needs to be dealt with appropriately. And the appropriate way to deal with the evil one and his fellow demons is to rebuke them with the authority of Christ Jesus Himself in a calm but definitive and authoritative way.

It’s very rare that the evil one makes himself fully manifest to us in the way that he did in the passage above to Jesus. The demon speaks directly through this man, which indicates that the man was fully possessed. And though we do not see this form of manifestation often, it doesn’t mean that the evil one is any less active today. Instead, it shows that the authority of Christ is not being exercised by the Christian faithful to the extent that is necessary to combat the evil one. Instead, we often cower in the face of evil and fail to confidently and charitably stand our ground with Christ.

Why did this demon manifest himself in such a visible way? Because this demon was directly confronted with the authority of Jesus. The devil usually prefers to remain hidden and deceptive, presenting himself as an angel of light so that his evil ways are not known clearly. Those whom he controls often do not even know how much they are influenced by the evil one. But when the evil one is confronted with the pure presence of Christ, with the Truth of the Gospel that sets us free, and with Jesus’ authority, this confrontation often forces the evil one to react by manifesting his evil.

Reflect, today, upon the fact that the evil one is constantly at work all around us. Consider the people and circumstances in your life where the pure and holy Truth of God is attacked and rejected. It is in those situations, more than any other, that Jesus wants to bestow upon you His divine authority to confront evil, rebuke it and take authority over it. This is primarily done through prayer and deep trust in the power of God. Don’t be afraid to allow God to use you to confront the activity of the evil one in this world.

Lord, give me courage and wisdom when I face the activity of the evil one in this world. Give me wisdom to discern his hand at work and give me courage to confront and rebuke him with Your love and authority. May Your authority be alive in my life, Lord Jesus, and may I daily become a better instrument of the coming of Your Kingdom as I confront the evil present in this world. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured image above: The Possessed Man in the Synagogue By James Tissot

Evangélium 2021. január 12. – Kedd

Kafarnaum városában Jézus egy szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Így kiáltozott: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!” Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!” A tisztátalan lélek erre összevissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.
Mk 1,21-28

Elmélkedés

A mai evangélium bevezető része azt rögzíti, hogy Jézus a szombati istentiszteleti napon a zsinagógában tanít, és szavaiban különleges erő, hatalom rejlik. Ezt követően egy gyógyítás példájával mutatja be Márk evangélista, hogy Jézus szavai valóban az ő rendkívüli erejéről, emberfeletti hatalmáról tanúskodnak. A tisztátalan lélek, a gonosz kiűzésekor ugyanis Jézus nem tesz semmit, hanem egészen egyszerűen a szavával parancsol a gonosznak, aki nem tud ellenállni ennek a kimondott szónak.
Ez a gyógyító, szabadító csoda Jézus nyilvános működésének kezdetén történt. Az eset rávilágít Jézus küldetésének lényegére: ő azért jött a világba, hogy megtörje a gonosz emberek feletti hatalmát. A gonosz lélek szándéka évszázadok óta nem változott, hatalmat akar gyakorolni az emberek felett. De Isten hatalma erősebb nála.
A rövid történet lezárása az emberi reakciókat írja le. Jézus szava és cselekedete megdöbbenést, csodálkozást ébreszt a jelenlévőkben. Ugyanakkor semmi jele nincs annak, hogy szeretnék jobban megismerni azt, aki a szemük láttára rendkívüli erővel gyógyít, tehát most még nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az esetnek. Később aztán, a hasonló és más jellegű csodák láttán egyre inkább az a kérdés foglalkoztat mindenkit, hogy ki lehet az a Jézus, aki ilyen nagy hatalommal rendelkezik.
© Horváth István Sándor

Imádság

Szentlélek, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem az istengyermekség lelkületét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nélküled semmi vagyok, önmagamtól semmire sem jutok. De egyesíts önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210112.mp3

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

A Time to Repent and Believe January 11, 2021

Monday of the First Week in Ordinary Time
Readings for Today

Jesus came to Galilee proclaiming the Gospel of God:
“This is the time of fulfillment. The Kingdom of God is at hand. Repent, and believe in the Gospel.” Mark 1:14–15

We have now completed our Advent and Christmas Seasons and begin the liturgical season of “Ordinary Time.” Ordinary Time must be lived in our lives in both an ordinaryand extraordinary way.

First of all, we begin this liturgical season with an extraordinary calling from God. In the Gospel passage above, Jesus begins His public ministry by proclaiming that “The Kingdom of God is at hand.” But He then goes on to state that, as a result of the new presence of the Kingdom of God, we must “repent” and “believe.”

It’s important to understand that the Incarnation, which we especially celebrated in Advent and Christmas, changed the world forever. Now that God had united Himself with human nature in the Person of Jesus Christ, God’s new Kingdom of grace and mercy was at hand. Our world and our lives are changed because of what God did. And as Jesus began His public ministry, He begins to inform us through His preaching of this new reality.

The public ministry of Jesus, as it is transmitted to us through the inspired Word of the Gospels, presents to us the very Person of God and the foundation of His new Kingdom of grace and mercy. It presents us with the extraordinary calling of holiness of life and an unwavering and radical commitment to following Christ. Thus, as we begin Ordinary Time, it’s good to be reminded of our duty to immerse ourselves in the message of the Gospel and to respond to it without reserve.

But this calling to an extraordinary way of life must ultimately become ordinary. In other words, our radical calling to follow Christ must become who we are. We must see the “extraordinary” as our “ordinary” duty in life.

Reflect, today, upon the beginning of this new liturgical season. Use it as an opportunity to remind yourself of the importance of daily studying and prayerfully pondering the public ministry of Jesus and all He taught. Recommit yourself to a faithful reading of the Gospel so that it becomes an ordinary part of your daily life.

My precious Jesus, I thank You for all You have spoken and revealed to us through Your public ministry. Strengthen me during this new liturgical season of Ordinary Time to devote myself to the reading of Your holy Word so that all that You have taught us becomes an ordinary part of my daily life. Jesus, I trust in You.

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

Saints/Feasts for Today

Mass Reading Options

Featured image above: Sermon on the Mount By Carl Bloch