Courage to Reconcile August 12, 2020


Wednesday of the Nineteenth Week of Ordinary Time
Readings for Today

Saint Jane Frances de Chantal, Religious—Optional Memorial

“If your brother sins against you, go and tell him his fault between you and him alone. If he listens to you, you have won over your brother. If he does not listen, take one or two others along with you, so that every fact may be established on the testimony of two or three witnesses. If he refuses to listen to them, tell the Church. If he refuses to listen even to the Church, then treat him as you would a Gentile or a tax collector.”  Matthew 18:15-17

Presented here is a clear method of problem solving given to us by Jesus.  First of all, the fact that Jesus offers a basic method of problem solving reveals that life will present us with problems to be solved.  This should not surprise us or shock us.  It’s just life.

Too often, when someone sins against us or they live in a publically sinful way, we enter into judgment and condemnation.  As a result, we can easily write them off.  If this is done, it’s a sign of a lack of mercy and humility on our part.  Mercy and humility will lead us to desire forgiveness and reconciliation.  Mercy and humility will help us to see others’ sins as opportunities for greater love rather than as reasons to condemn.

How do you approach people who have sinned, especially when the sin is against you?  Jesus makes it clear that if you are sinned against you should go to great lengths to win the sinner back.  You should spend much energy in love of them and do everything possible to reconcile and to bring them back to the truth.

You must start with a one-on-one conversation.  From there, bring other trusted people into the conversation.  The ultimate goal is the truth and to do all you can to let the truth restore your relationship.  Only after you have tried everything should you then wipe the dust from your feet and treat them as a sinner if they are not won over to the truth.  But even this is an act of love in that it is a way of helping them see the consequences of their sin.

Reflect, today, upon who it is that you may need to reconcile with.  Perhaps you have not yet even had that initial personal conversation required as a first step.  Perhaps you’re afraid to initiate it or perhaps you’ve already written them off.  Pray for grace, mercy, love and humility so that you can reach out to those who hurt you in the way Jesus wants.

Lord, help me to let go of any pride I have that keeps me from being merciful and seeking reconciliation.  Help me to reconcile when the sin against me is small or even great.  May the compassion of Your heart fill mine so that peace can be restored.  Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Jane Frances de Chantal, Religious

Mass Reading Options

Image: Jesus Teaches the People by the Sea by James Tissot

Evangélium 2020. augusztus 12. – Szerda

Jézus egy alkalommal így oktatta tanítványait: Ha testvéred vétkezik ellened, menj, és figyelmeztesd őt négyszemközt! Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének! Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.

Bizony, mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony, mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.
Mt 18,15-20

Elmélkedés

A mai evangéliumban Jézus azzal kapcsolatban fogalmazza meg iránymutatásait, hogy a sérült emberi kapcsolatokat miként lehet helyrehozni. Nem csupán elméletről van itt szó, hanem a gyakorlatban alkalmazandó tanácsokról, amelyektől jogosan várunk eredményeket. Lényeges a fokozatosság elve.
Első lépésként négyszemközt, személyes és közvetlen kapcsolatban beszéljünk azzal, aki vétkezett ellenünk, megbántott minket. Aki hirtelen felháborodásában azonnal a nagy nyilvánosság felé fordul sérelmével, az valójában nem akarja a probléma elsimítását, hanem látványos elégtételt követel. Mivel ez még jobban elidegeníti tőle a másik személyt, ezért tulajdonképpen esélyt sem ad neki arra, hogy elhárítsa azt az akadályt, ami tönkretette kapcsolatukat. Az első lépés csak a személyes megbeszélés lehet! Ha ez nem vezet eredményre, akkor következhet az, hogy másokat is bevonunk az ügybe. Független személyek kívülről látják a dolgot, nem csak a sértett és a sértő szemszögéből tudják megítélni az ügyet, hanem más szempontokat is figyelembe véve. Ha ez sem hozza meg a kibékülést, akkor a nagyobb közösségre kell bízni a dolgot, mert a közösség tekintélye felülemelkedik az egyéni szempontokon és a személyes sértődöttségen.
Ne mélyítsük el a viszályokat, hanem legyünk mindig türelmesek és békülékenyek!
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus! Taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra! Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, a veled való végső találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak, hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem. A várakozás nem elfecsérelt, elpazarolt idő. A várakozás percei, órái, napjai vagy évei meghozzák gyümölcsüket, mert közben maga Isten tevékenykedik bennünk csendesen. Add, hogy észrevegyem szüntelen jelenlétedet és ez jelentse számomra a boldogságot!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200812.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

 

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Becoming Like Children August 11, 2020


Tuesday of the Nineteenth Week of Ordinary Time
Readings for Today

Saint Clare, Virgin—Memorial

“Amen, I say to you, unless you turn and become like children, you will not enter the Kingdom of heaven. Whoever becomes humble like this child is the greatest in the Kingdom of heaven. And whoever receives one child such as this in my name receives me.”  Matthew 18:3-5

How do we become like children?  What is the definition of being childlike?  Here are a few synonyms that most likely apply to Jesus’ definition of becoming like children:  trusting, dependent, natural, spontaneous, awe-inspired, without airs, and innocent.  Perhaps some of these, or all of them, would qualify for what Jesus is talking about.  Let’s look at a few of these qualities in regard to our relationship with God and others.

Trusting: Children trust their parents without question.  They may not always want to obey, but there is very little reason for children to lack trust that a parent will provide and care for them.  Food and clothing are presumed and not even considered as a concern.  If they are in a large city, or shopping mall, there is safety found in being close to a parent.  This trust helps eliminate fear and worry.

Natural: Children are often free to be who they are.  They are not overly concerned about looking silly or being embarrassed.  They will often naturally and spontaneously be who they are and not worry about the opinions of others.

Innocent: Children are not yet skewed or cynical.  They do not look at others and presume the worst.  Rather, they will often see others as good.

Awe-inspired:  Children are often fascinated by new things.  They see a lake, or mountain, or a new toy and are amazed at this first encounter.

All of these qualities can easily be applied to our relationship with God.  We must trust God to care for us in all things.  We must strive to be natural and free, expressing our love without fear, not worrying if it will be accepted or rejected.  We must strive to be innocent in the way we see others not giving into prejudice and bias.  We must strive to be continually in awe of God and of all the new things He does in our lives.

Reflect, today, upon any of these qualities in which you find yourself most lacking.  How does God want you to become more childlike?  How does He want you to become like children so that you can become truly great in the Kingdom of Heaven?

Lord, help me to become childlike.  Help me to find true greatness in the humility and simplicity of a child.  Most of all, may I have absolute trust in You in all things.  Jesus, I do trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Clare, Virgin

Mass Reading Options

Image: Let the Children Come to Me by Anthony van Dyke

Evangélium 2020. augusztus 11. – Kedd

A tanítványok egyszer ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: „Mit gondolsz, ki a legnagyobb a mennyek országában?”

Erre Jézus odahívott egy gyermeket, közéjük állította, és így szólt: „Bizony, mondom nektek: ha meg nem változtok, és nem lesztek olyanok, mint a gyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát olyan kicsinnyé lesz, mint ez a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában. Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, az engem fogad be. Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül!
Mondom nektek: Angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát. Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, s egy elkóborol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyoldalon, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony, mondom nektek: Jobban örül annak, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”
Mt 18,1-5. 10. 12-14

Elmélkedés

Nem érdemes meglepődnünk a tanítványok kérdésén, amivel a mai evangéliumi rész kezdődik. „Ki a legnagyobb a mennyek országában?” Bennünk is, minden emberben olykor megjelenik a nagyravágyás. Tiszteletre, elismerésre, megbecsülésre vágyunk. Mértéket tartva semmi gond ezekkel a természetes emberi vágyakkal, csak ne essünk túlzásba! Miért járna nekünk több tisztelet, mint bárki másnak? Mindannyian Isten képmásai vagyunk s ebből fakadóan mindenkit egyformán megillet a tisztelet és az emberi méltóság. Jogosan várunk elismerést a munkánkért és szolgálatunkért, de az önzetlenség is érdem, amelyért majd Istentől kapunk elismerést, jutalmat.
A kérdés valójában az, hogy kinek a dicsőségét akarjuk szolgálni, előmozdítani? A magunkét vagy Jézusét? Amikor Jézus egy gyermeket állít a tanítványok elé, akkor arra akar rámutatni, hogy egy gyermek kicsinységéből tanulhatjuk meg a nagyság titkát. Az ókori időkben és társadalmakban egy gyermeknek nem voltak jogai, nem voltak kiváltságai. Élete az apjától függött. Egészen természetes volt számára, hogy életét, önmagát a szüleire bízza. Keresztény emberként ilyen feltétlen bizalommal kell életünket felajánlani Istennek, akinek gyermekei vagyunk. Engedelmességünk és akaratának teljesítése a mi bizalmunknak és szeretetünknek a jele.
© Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te minden szentmisében csodálatos ünnepre hívsz bennünket. Meghívsz minket, hogy hallgassuk tanításodat, az örök élet felé irányt mutató isteni szavadat. És meghívsz minket az ünnepi asztalhoz, az oltárhoz, hogy Krisztus testével táplálkozzunk. Szeretetteljes hívásodat örömmel fogadjuk el. Élj bennünk, Istenünk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200811.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

 

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Detachment Monday, August 10, 2020

 

Feast of Saint Lawrence, Deacon and Martyr

Readings for Today

Jesus said to his disciples: “Amen, amen, I say to you, unless a grain of wheat falls to the ground and dies, it remains just a grain of wheat; but if it dies, it produces much fruit.”  John 12:24

This is a catchy phrase, but it reveals a truth that is hard to accept and live.  Jesus speaks directly about the need to die to yourself so that your life will bear abundant good fruit.  Again, easy to say, hard to live.

Why is this hard to live?  What is hard about it?  The hard part begins with the initial acceptance of the fact that dying to yourself is necessary and good.  So let’s look at what that means.

We begin with the analogy of a grain of wheat.  That grain must detach from the head and fall to the ground.  This image is one of complete detachment.  That single grain of wheat must “let go” of everything.  This image tells us that if we want God to work miracles in us, we must be ready and willing to let go of all to which we are attached.  It means we enter into a true abandonment of our will, our preferences, our desires and our hopes.  This can be very hard to do because it can be very hard to understand.  It can be hard to understand that detaching from all that we want and desire is actually good and is actually the way that we become prepared for the new and much more glorious life awaiting us through the transformation of grace.  Death to ourselves means we trust God more than the things we are attached to in this life.  It means we believe that God’s plan is infinitely better than any plan we can come up with.

When the grain of wheat does die and enters the ground, it fulfills its purpose and grows into so much more.  It is transformed into abundance.

Saint Lawrence, a third century deacon and martyr whom we remember today, presents us with a literal image of one who gave up everything, including his very life, so as to say “Yes” to God.  He gave up all his wealth, and when commanded by the prefect of Rome to turn over all the treasures of the Church, Lawrence brought to him the poor and the sick.  The prefect, in anger, sentenced Lawrence to death by fire.  Lawrence gave up everything to follow His Lord.

Reflect, today, upon that which God may be calling you to let go of.  What is it that He wants you to surrender?  Surrendering is the key to letting God do glorious things in your life.

Lord, help me to let go of my own preferences and ideas in life that are not in accord with Your divine will.  Help me to always believe that You have an infinitely better plan.  As I embrace that plan, help me to trust that You will bring forth an abundance of good fruit.  Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Lawrence, Deacon and Martyr

Mass Reading Options

Image: The Martyrdom of St Lawrence by Palma il Giovane

Evangélium 2020. augusztus 10. – Hétfő, Szent Lőrinc diakónus és vértanú

Abban az időben Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya.”

Jn 12,24–26

Elmélkedés

Az egyszerű búzaszem történetével tanít minket az evangélium Szent Lőrinc vértanú napján. Mit üzen nekünk a földbe kerülő mag kezdeti rejtett élete, majd pedig kikelése után szemmel látható növekedése? Példabeszédeinek témáját Jézus a legtöbb esetben a mindennapi életből meríti. Amikor elkezd a búzaszemről tanítani, akkor mindenki rögtön tudja, hogy miről beszél. A hallgatóság számára jól ismert, hogy a búzamagot el kell vetni a földbe, majd pedig bizonyos idő után ki fog kelni és kalászt fog érlelni, sok-sok búzaszemmel. A sokszoros termésnek egyetlen feltétele van, a búzának a földbe kell kerülnie és ott el kell halnia, hogy belőle új növény fejlődhessen. Ezt a folyamatot a hallgatóság jól ismeri, még akkor is, ha nem gondolnak rá minden vetésnél és aratásnál. Az elhalás és az újjászületés törvényét a teremtő Isten kódolta bele minden kicsiny búzaszembe. És a búza nem tiltakozik a Teremtő akarata ellen, hanem rendeltetése szerint elhal, hogy új, bőséges termést hozzon.
A hasonlat egyértelmű utalás Jézus sorsára, az ő halálára és feltámadására, bár a tanítványok ezt az adott pillanatban még nem tudhatták. Kereszthalálából, önfeláldozásából valami új fog születni Isten rendelésének köszönhetően.
A búzaszem példája ugyanakkor kijelöli minden keresztény ember útját is. Ha Krisztussal meghalunk, őbenne fogunk feltámadni az örök életre. Ebben a hitben áldozták fel életüket hitükért a vértanúk, köztük Szent Lőrinc is.
© Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor azt ajánlottad tanítványaidnak, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek, s ezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van valakinek rengeteg pénze, valójában végtelenül szegény, ha a lelki értékeket semminek tekinti. Hiába gondolja valaki gazdagnak magát, ha közben nincs szüksége Istenre. Hiába nézegeti valaki a kincseit, ha a gazdagság elvakítja és nem látja meg a szükséget szenvedőket. Segíts minket, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20200810.mp3


Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

 

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Fear Transformed August 9, 2020


Nineteenth Sunday in Ordinary Time, Year A
Readings for Today

During the fourth watch of the night, Jesus came toward them walking on the sea.  When the disciples saw him walking on the sea they were terrified. “It is a ghost,” they said, and they cried out in fear.  At once Jesus spoke to them, “Take courage, it is I; do not be afraid.”  Matthew 14:25-27

Does Jesus frighten you?  Or, better put, does His perfect and divine will frighten you?  Hopefully not, but sometimes it may, at least at first.  This story reveals to us certain spiritual insights and the way we may react to the will of God in our lives.

First of all, the context of the story is important.  The Apostles were on a boat in the middle of the lake at night.  The darkness can be seen as the darkness we face in life as we go through various challenges and difficulties.  The boat has been traditionally seen as a symbol of the Church and the lake as a symbol of the world.  So the context of this story reveals that the message is one for all of us, living in the world, remaining in the Church, encountering the “darkness” of life.

Sometimes when the Lord comes to us in the darkness we encounter, we are immediately frightened by Him.  It’s not so much that we are frightened by God Himself; rather, we can easily become frightened by God’s will and what He asks of us.  God’s will always calls us to selfless giving and sacrificial love.  At times, this can be hard to accept.  But when we remain in faith, our Lord will gently say to us, “Take courage, it is I; do not be afraid.”  His will is nothing we should be afraid of.  We should seek to embrace it with full confidence and trust.  This may be challenging at first, but with faith and trust in Him, His will leads us to a life of the utmost fulfillment.

Reflect, today, upon whatever our Lord may be calling you to do right now in your life.  If at first it seems overwhelming, keep your eyes fixed on Him and know that He will never ask of you anything that is too difficult to accomplish.  His grace is always sufficient and His will is always worthy of full acceptance and trust.

Lord, may Your will be done in my life in all things.  I pray that I may always welcome You into the darkest challenges of my life and that I will keep my eyes fixed upon You and Your perfect plan.  May I never give in to fear but allow You to dispel that fear with Your grace.  Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Teresa Benedicta of the Cross (Edith Stein), Virgin and Martyr
Not celebrated as a liturgical memorial this year since it falls on Sunday

Mass Reading Options

Image: Le Christ marchant sur la mer by Amedee Varin

Evangélium 2020. augusztus 9. – Évközi 19. vasárnap

Amikor (a kenyérszaporítás után) a tömeg befejezte az étkezést, Jézus mindjárt a csónakba parancsolta tanítványait, hogy amíg ő elbocsátja a tömeget, menjenek át előtte a túlsó partra. Amint elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék. Közben beesteledett, s ő ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik őrváltás idején Jézus elindult feléjük a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket: „Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!” Erre Péter odaszólt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!” Ő azt mondta: „Jöjj!” Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus felé. De az erős szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott: „Ments meg, Uram!” Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta őt, és így szólt hozzá: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Mikor beszálltak a bárkába, a szél elállt. A csónakban levők pedig leborultak előtte, és így szóltak: „Te valóban az Isten Fia vagy!”

Mt 14,22-33

Elmélkedés

Hit és bizalom
Életünk nehéz, válságos helyzeteiben olykor úgy tűnik, hogy Isten távol van tőlünk. Talán nem látja a küzdelmeinket? Vagy nem törődik velünk? Magunkra hagy minket, amikor nyilvánvalóan gyengék és védtelenek vagyunk? Mit kezdjünk azokkal a nehéz élethelyzetekkel, amikor késik Isten segítsége és szabadítása? Mit tegyünk akkor, amikor imádkozunk, de mintha nem hallgatna meg minket Isten? Ezekre a gondolatainkra és kéréseinkre ad választ a mai evangéliumi részlet, Jézus vízen járásának és szabadításának története.
Az eset előzménye a csodálatos kenyérszaporítás. Jézus nem várja meg, hogy a hálálkodó tömeg körülvegye őt vagy a tanítványokat, akik közreműködtek az általa megszaporított kenyerek szétosztásában. Nem akar fürdeni a dicsőség fényében és tanítványai számára sem engedi meg ezt. Rögtön azt kezdeményezi, hogy üljenek hajóba és irány a túlsó part. Miközben a tömeg hazafelé indul és a tanítványok a hajóban a túlsó part felé haladnak, ő felmegy a hegyre és imádkozik. A kenyérszaporítás csodája után – és miként látni fogjuk a vízen járás csodája előtt – ő az Atyával akar együtt lenni. Lehet, hogy Jézus fizikailag, testileg nem volt együtt a tanítványokkal, nem volt ugyanabban a hajóban, mint ők, de imádság közben figyelt rájuk. Tudta, hogy veszélyben vannak. Tudta, hogy eltölti őket a félelem. Tudta, hogy kilátástalannak látják helyzetüket. Éppen ezért indult el feléjük. Azért választotta a vízen járás különös módját, hogy minél előbb hozzájuk érjen. A hajóban ülők tapasztalt halászok voltak. Láttak már viharos szelet és tornyosuló hullámokat, átéltek már tengeri vihart. Lehet, hogy ez a vihar a megszokottnál is nagyobb volt, de ha nem, akkor is érthető a félelem. A szárazföldön általában nagyobb biztonságban érzi magát az ember, mint a nyílt vízen, a tenger hullámainak a legnagyobb hajó is játékszer. Mesterük váratlan megjelenése megdöbbenti és félelemmel tölti el a tanítványokat. Első pillanatban kísértetnek, szellemnek vélik. Zavarodott gondolkodásuk érthető ebben a helyzetben, illetve azért is, mert Jézustól még sosem láttak ilyet. Azt tudták, hogy képes csodákat tenni, de arról ezidáig nem volt tapasztalatuk, hogy a természet erői felett áll.
Péter apostol cselekedete érdekes mozzanata az eseménynek. Kezdetben bátor, Mesterére tekint, benne bízik. Jézus egyetlen szavára, felszólítására, bátorítására azonnal elindul. Gondolkodás nélkül engedelmeskedik. Azt teszi, amit Jézus mond neki. Olyat tesz, amit eddig még soha nem tett. Bátorságot ad neki az Úr közelsége és jelenléte. Tudja, hogy Jézus mellett nem történhet baja. Nem vakmerőség ez, még ha emberileg annak is tűnik, hanem feltétlen bizalom. Meg van róla győződve, hogy Jézus segítségével bármire képes. Amikor azonban a szélre és a hullámokra figyel, rögtön süllyedni kezd. Egy pillanatra meggyengül a hite és még nagyobb veszélybe kerül. Igaz ekkor is tudja, hogy Jézus képes őt megmenteni. Tőle vár segítséget.
Mit tanulhatunk tehát a tanítványok, különösen Péter apostol magatartásából és az Úr figyelmeztetéséből? Ha kihívásokkal és nehézségekkel kell szembenéznünk, akkor segíthet minket a hit, az Istenbe vetett bizalom. Legyünk meggyőződve arról, hogy Isten figyel ránk és ha erős hittel és feltétlen bizalommal fordulunk hozzá, akkor segítségünkre siet.
© Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus Krisztus! Segíts, hogy mindig bízzak benned és soha ne kételkedjek a te isteni erődben. Segíts, hogy ne kételkedjek jelenlétedben. Kétségeim és gyengeségeim pillanataiban hozzád fordulok, miként Péter apostol is tette, és tőled várok segítséget, tőled várom a szabadulást. Adj nekem erőt, elszántságot és kitartást, hogy úgy járjak a hit egyenes útján, hogy arról se jobbra, se balra ne térjek le. Ne győzzön le a kicsinyhitűség és ne győzzön le a félelem! Erősítsd meg, Uram, az én hitemet!

Az e havi olvasmányok és zsoltárok szövege itt olvasható:
https://igenaptar.katolikus.hu

Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:

Feliratkozás a napi e-mail küldésre:
Küldjön egy üres levelet az
evangelium-feliratkozas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja:
Evangélium feliratkozas

Napi e-mail küldés lemondása:
Küldjön egy üres levelet arról az e-mail címről, amiről a napi evangéliumot eredetileg megrendelte, az
evangelium-lemondas [kukac] katolikus.hu címre, a levél tárgyához ezt írja
Evangélium lemondás

_______________________________________________
Evangélium365
https://www.evangelium365.hu/

Hope for Those in Need August 8, 2020


Saturday of the Eighteenth Week in Ordinary Time
Readings for Today

Saint Dominic, Priest—Memorial

A man came up to Jesus, knelt down before him, and said, “Lord, have pity on my son, who is a lunatic and suffers severely; often he falls into fire, and often into water. I brought him to your disciples, but they could not cure him.”  Matthew 17:14-16

OK, so perhaps this prayer is similar to the prayer of many parents.  Many young people may “fall into fire” or “into water” in the sense of falling into trouble and sin.  And many parents end up on their knees begging God for help.

This is a good prayer and it’s an honest one.  Though we do not commonly use the word “lunatic” today except as a derogatory comment, this word should be understood in this passage as the man acknowledging that his son is suffering from some form of psychological and spiritual illness.  In fact, the passage goes on to reveal that Jesus cast a demon out of him.  This demonic spiritual oppression also caused serious psychological issues.

The first good news about this passage is that the father cared and did not give up on his son.  Perhaps it would have been easy for the father to simply disown his son out of anger, hurt or frustration.  It would have been easy for him to treat his son as someone who was no good and not worth his continued attention.  But that’s not what happened.

The man not only came to Jesus, he also knelt down before Jesus begging for “pity.”  Pity is another word for mercy and compassion.  He knew there was hope for his son and that the hope resided in the mercy and compassion of Jesus.

This passage reveals to us the simple truth that we must pray for one another.  We must pray, especially, for those who are closest to us and in the greatest need.  No one is beyond hope.  All is possible through prayer and faith.

Reflect, today, upon whether there is someone in your life you have started to give up on.  Perhaps you’ve tried everything and the person continues to turn away from the path toward God.  In that case, you can be certain that your calling is to pray for that person.  You are called to pray not just in a casual and quick way; rather, you are called to deep and faith-filled prayer for them.  Know that Jesus is the answer to all things and can do all things.  Surrender that person to the mercy of God today, tomorrow and every day.  Do not give up, but retain hope that God can bring healing and transformation of life.

Lord, please have pity on me, my family and all those in need.  I especially pray for (_____) today.  Bring healing, holiness and transformation of life.  Jesus, I trust in You.

 

More Gospel Reflections

Divine Mercy Reflections

All Saints/Feasts

Saint of the Day – Saint Dominic, Priest

Mass Reading Options

Image: Jesus Healing the Son of an Officer by Joseph-Marie Vien